Oldalak

Hogy áll az új regény?

Úgy áll, hogy kapott ugyan egy komoly rakétatalálatot a közepébe, ami darabokra robbantotta, de mivel önszerveződő nanotikus elemekből áll, a magja már újra összeállt, és most új, friss részek épülnek hozzá.:)

Komolyra fordítva, nemrég az alkotói folyamat nálam szokásos pontjához értem, és nem sokkal a februári lelkes "kész a regény nyersváltozata" bejelentésem után gyorsan rájöttem, hogy ez még csak egy nagyon első verzió. Hemingway megmondta, hogy bárminek az első változata szar ("The first draft of anything is shit."), és még ha ez talán kicsit túlzás is, nálam sokadszor tűnik úgy, hogy elég jól alkalmazható szabály.
Az első verzió és az első próbaolvasók viszont segítettek átlátni a teljes sztorit.
Mi volt vele a baj? Nem a történet nem működött, hanem a tálalás. Az ugyanis túl könnyedre sikerült, és egyúttal sajnos kicsit felszínes is lett a megközelítés. Hiányzott egy csomó minden, plusz a finálé elsőre eléggé gyengére sikerült.
Mindenesetre nem akarom kismillió időbeli kavarással követhetetlenné tenni az eseményeket, ezt már megtették sokan mások. Amióta Robert Heinlein megírta az "All you zombies" című novelláját, amúgy sincs értelme ezt túlragozni.:D
Nálam nem az ide-oda időtrükközéseken lesz a hangsúly (persze, sztoricsavar lesz bőven), hanem az időutazás hatásain, különféle ideológiai megközelítések ütköztetésén a karaktereken keresztül, plusz, hogy mi is történik valójában az idővel.
Belekerült a történetbe továbbá egy második narrátor karakter. Már javában átírom a regényt, és viszonylag jól haladok vele.
A fő kérdés így az, hogy mikorra lesz akkor kész, mikor jelenhet meg?

Két opció van.
Ha június elejére összeáll minden, akkor nyár végén, ősz elején meg tud jelenni a regény. Ez kizárólag rajtam múlik, eddig jól haladok, az önszerkesztés/újraírás gyorsabban megy, mint a szimpla írás, de a legfontosabb, hogy minden apróság a helyére kerüljön.
Ha nem sikerül ekkorra leadnom, akkor ez esetben 2014 elejére csúszik a megjelenés.
Az, hogy melyik változat játszik, az 1-2 hónapon belül kiderül.

Lakható bolygó Tau Ceti csillag körül?

Emlékeztek még A Poszthumán döntésben a Tau bolygóra? Amikor 2004-2006 között a regényt írtam, a rendelkezésre álló csillagászati adatok alapján kidolgoztam a csillag bolygórendszerét és a lakható Tau bolygó életfeltételeit.
A Tau Ceti a naphoz nagyon hasonló csillag, egy gond van vele, hogy a mi Kuiper-ővünknél egy jóval kiterjedtebb kisbolygóövezettel rendelkezik, ami megnöveli a potenciális bolygóin a becsapódások esélyét, ezért is lett a Tau tele kráterekkel.
Én hajdanán három bolygót helyeztem a rendszerbe, a Taut, a Földnél valamivel kisebb első bolygót, valamint a Szirén nevű gázóriást és egy Mavors nevű bolygót. A Tau 0,63 csillagászati egységre keringett a csillagtól, benne a lakhatósági zóna közepében, 226 napos keringési idővel.

Nos, a minap egy nemzetközi tudóscsoport egy új zajmodellezési eljárás tesztelése során öt bolygót detektált a Tau Ceti körül, amelyek 2 és 6 Földnyi tömegűek, és az egyik bolygó a lakhatósági zónán belül kering (nagyobb ugyan, mint a Föld, de nem zárható ki, hogy lakható akár).


Ez a bolygó az "e" jelű planéta, és jelenleg ennyi tudható róla:

"Az 'e' jelű planéta 0,55 csillagászati egység sugarú pályán 168 nap alatt kerüli meg a Napnál kicsit kisebb és halványabb csillagát, így vélhetőleg annak lakhatósági zónájában kering. Érdekes, hogy a felfedezést eredményező, új zajmodellezési eljárást Hugh Jones (University of Hertfordshire) szerint azért a τ Ceti-n próbálták ki, mert az gondolták róla, hogy a radiálissebesség-adataiban egyáltalában nincs periodikus jel.

Az eddig azonosított körülbelül 850 exobolygó közül különösen "értékesek" azok, melyek a Naphoz nagyon hasonlító, közeli, azaz fényes csillagok körül keringenek: James Jenkins (Universidad de Chile, University of Hertfordshire) véleménye az, hogy a τ Ceti planétái esetében már a nem túl távoli jövőben lehetséges lesz például a légkörük részletes analízise. Steve Vogt (University of California, Santa Cruz) szerint az új felfedezés is megerősíti azt az egyre inkább terjedő nézetet, hogy gyakorlatilag minden csillag rendelkezik bolygókkal, és a Tejútrendszerben sok-sok földméretű, lakhatósági zónában keringő planéta van, melyek bárhol előfordulhatnak, akár még a közvetlen szomszédunkban is."

A teljes tanulmány itt olvasható: http://star-www.herts.ac.uk/~hraj/tauceti/paper.pdf