A legújabb, Az időutazás napja című regényemben felmerült a temporális szingularitás fogalma, és ebben az írásban megkísérlem megmagyarázni, mi is ez, mert talán önmagában, a regénytől függetlenül is érdekes lehet a téma.
A technológiai szingularitást ma már sokan ismerik, néhány talán először a 2008-as Isten gépei című regényemben találkoztak vele, amiben a gyorsuló technológiai fejlődés következményeiből próbáltam regényt írni.
A technológiai szingularitást ma már sokan ismerik, néhány talán először a 2008-as Isten gépei című regényemben találkoztak vele, amiben a gyorsuló technológiai fejlődés következményeiből próbáltam regényt írni.
A technológiai szingularitás egy olyan feltételezett jövőbeli esemény, amikor pl. az MI-k, mint emberen túli intelligenciák megjelenése következtében a fejlődés és a világ olyan gyorsan és a normál ember számára követhetetlenül változik, már-már egyfajta szakadási pont jön létre a tegnap és a holnap között, hogy azt már szinte képtelenség felfogni. Mondhatni néhány hónap alatt évezredes fejlődési lépcsők ugorhatóak át, és megjósolhatatlan, mi fog történni.
Persze, ez csak egy elmélet, vannak ellenzői, kritikusai, hívei is, de sci-fiben izgalmas fantáziálni róla.
Na de akkor mi az a temporális szingularitás?
Nem tudom, hogy ez a fogalom bárhol létezett-e korábban, én ugyanis ezt az időutazáshoz kötöttem, számomra az időutazás létrejöttéből következő, logikus esemény, márpedig az időutazás szerintem jelenleg még a technológiai szingularitásnál is nagyobb science fiction.
A regény története szerint a temporális szingularitás egy olyan speciális technológiai szingularitási esemény, ahol szintén történik egy hatalmas és felfoghatatlan technológiai ugrás, de nem az MI-k, hanem kizárólag az időutazás miatt.
Ugyanis azzal, hogy létrejön az időutazás (a regény logikája szerint csak az első bekapcsolás pillanatáig lehet visszautazni), akkor az minden jövőbeli korban elérhetővé válna, hiszen a technológiát nem lehet a végtelenségig eltitkolni, és ha egyszer nyilvánossá válik, onnan bármilyen időben bárki által elérhető. Ez azon túl, hogy jókora káoszhoz vezet, az első időgép bekapcsolásának pillanatában elhozná az időkort, és a jövőben létező mindenféle szupertechnológiákat.
Ezt nevezik a regénybeli szereplők temporális szingularitásnak. Ez a fajta szakadási pont talán még sokkolóbb is lehet, hiszen előzmények nélkül érkezik, ráadásul a technológiákkal együtt jönnek vele a jövőbeli időutazók is egy teljesen más gondolkodású, összemosódott idejű korból.
És igen, rengeteg kérdés merül fel ezen esemény kapcsán, Az időutazás napja többek közt ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a regény keretei között.
Asimov: A halhatatlanság halála...
VálaszTörlés