Elon Musk, a szimulált valóság és az Isten gépei

Az Isten gépei című, a technológiai fejlődésről szóló regényemet nyolc évvel ezelőtt írtam, mostanra közel 3000 példányban elfogyott, és idén kezd egyre több olyan hír szembejönni, amelyek mintha a regény lapjairól léptek volna le: legyen az a mesterséges intelligencia, amely a science fictonből és a kutatólaborokból kezd a közbeszéd részévé válni, de itt van a 3D nyomtatás (az Isten gépeiben lásd pl. a fekete doboz gyárakat), vagy éppen a szimulált valóság témája.

Nemrég Elon Musk Californiában, egy konferencián egy közönségből érkező kérdésre meglepő őszinteséggel és közvetlenséggel kifejtette a lehetőségét annak, hogy az is lehet, hogy valójában egy szimulált valóságban élünk:

Musk abból indult ki, hogy negyvenegynéhány éve a videojátékot a Pong jelentette, amelyben egy pixelnyi pontot kellett két vonal-ütővel vezérelnünk, ma pedig egyre élethűbb, háromdimenziós, fotorealisztikus, sőt, lassan virtuális valóságos szimulációkat kapunk, és idővel minden bizonnyal elérjük azt is, hogy meg se lehessen különböztetni a valóságtól. És mivel valószínűleg léteznek rajtunk kívül más civilizációk, és feltehetően van közöttük nem egy nálunk jóval fejlettebb is. Egy ilyen fejlett civilizáció pedig nagy valószínűséggel megpróbálja szimulálni a valóságot, és valószínűségszámítással kiszámítható, hogy emiatt nagyobb eséllyel élünk szimulált valóságban, mint a fizikai valóságban. Sőt, annak az esélye, hogy mi a valóságban élünk, egy a milliárdhoz. Már akár csak egy tízezer évvel fejlettebb civilizáció is könnyedén modellezhetne bennünket.

Elon Musk kijelentése elsőre talán egy milliárdos komolytalan fantazmagóriájának hangzik, és csak legyintünk, hogy ez sem normális, de a fenti, néhány perces videóból kiderül, hogy ő csak mesélt valamiről, amelyről már szinte minden, hozzá hasonló, science fiction szerető és jövő iránt érdeklődő ember beszélgetett élete során egy korsó sör vagy pohár bor mellett. (Musk csak annyiban különbözik egy sci-fi olvasótól, hogy hihetetlen ambíciója, szerencséje és tudása révén közben ő maga vált a jövő egyik legnagyobb formálójává.)

Aki olvasta az Isten gépeit, szerintem már tudja, miért érdekes ez. Ugyanis a regény pontosan erről szól. A Föld egy megmagyarázhatatlan jelenség, az Ugrás néven nevezett esemény következtében átkerül egy vörös törpecsillag köré, amely révén a bolygó egyik fele mindig az új nap felé néz, a másik pedig soha többé nem kap fényt. Ez az esemény hatalmas világkatasztrófát okoz, de ezzel együtt új lehetőségek nyílnak, mintha új sebességre kapcsolt volna a fejlődés, de ez nem a véletlen műve, és hamarosan kiderül, hogy a Föld nem több, mint egy a sok milliónyi Föld másolatból, amelyeket egy galaktikus szimulációt futtató civilizáció hozott létre, és különböző extrém helyzetekbe helyezi ezeket annak érdekében, hogy elérjék a technológiai szingularitást, amelyről itt írtam egy rövid fejtegetést.

Pedig szinte biztos vagyok benne, hogy Elon Musk nem olvasta az Isten gépeit.:)

Látogass el az Arrakisra!

Lassan véget ér a Könyvhét, szokás szerint nagyon sűrű, idén esővel is áztatott, rengeteg könyvvel, programmal és barátokkal dúsított (de uránnal nem!), ingergazdag esemény volt, egyedül azt sajnáltam, hogy néhány, ritkán látott ismerőssel csak kutyafuttában sikerült beszélni pár szót.

Ráadásként, tegnap a Vörösmarty téren az Ekultura.hutól Galgóczi Tamás spontán lefotózta a pólómat, ha már egyedi minta: egyik kedvenc regényemet, Frank Herbert Dűnéjét idézi.

Mitől retteg Elon Musk?

Éppen Elon Musk techmilliárdosról (Paypal, SpaceX, Tesla, SolarCity, Hyperloop) szóló életrajzi könyvet olvasom. Hamarosan bővebben fogok írni róla, mert finoman fogalmazva is a legérdekesebb és legfanatikusabb jövőformáló a világon, aki a Szilícium-völgyben, startup ötletekből kockázati befektetők által lett nagyon fiatalon milliomos, majd vált maga is kockázati befektetővé, hogy megvalósítsa eszementnek tűnő álmait az űrutazástól kezdve az energiaforradalomig.

Íme egy jellemző idézet a könyvből, hogy miként is gondolkodik Musk, mert élete során számtalanszor nézték őrültnek, bolondnak, pláne szociopatának, de kompromisszumképtelensége és megállíthatatlan lendülete a bukások ellenére is végül szinte mindig őt igazolta:

"[Elon] nyíltan beszélt arról, mi okoz neki álmatlan éjszakákat. Attól retteg, hogy Larry Page, a Google társalapítója és vezérigazgatója talán már el is kezdte építeni a mesterséges intelligencián alapuló robothadsereget, amely elpusztíthatja az emberiséget. „Halálra aggódom magam emiatt” – bizonygatta Musk. Az sem nyugtatta meg, hogy Page-dzsel közeli barátok, a férfit pedig alapvetően jóindulatú, a legkevésbé sem ördögi figurának tartja. Sőt, bizonyos értelemben éppen ez aggasztotta. Jóhiszeműségéből adódóan Page azt feltételezte, hogy a gépek örökre engedelmeskedni fognak nekünk. Én nem vagyok ennyire optimista – vallotta be Musk. – Véletlenül is létrehozhat valami gonoszat.”