Lehetett hallani, hogy a Netflix sci-fi animációs sorozatot készít, többek közt ismert SF-írók novelláiból, olvastam már Peter F. Hamilton facebookján, olvastam Scalzi blogján, de hogy pontosan mi is közeleg, azt nem láttam jönni, és ahogy elnézem, más sem.
Az animációs filmek valamilyen oknál fogva zömében megragadnak a családi szórakoztatás szintjén, és csak ritkán mernek másmilyenek lenni. Én évek óta várom azt, amikor majd innen továbblendülünk, mert ahogy a videojátékok és a képregények többsége sem gyerekeknek készül, az igényes animációs történetekre is meglenne a felnőtt közönség.
Persze, akadnak próbálkozások, pl. a Mátrix világát továbbárnyaló Animatrix, és az anime kínálatban is bőven akad felnőtteknek készült sztori, de ez még így is édeskevés. Ráadásul ez a fajta animációs technika új utakat nyithatna a science fiction számára is, mert sokkal elszálltabb dolgokat is létre lehet hozni, olyan történetekből is készülhetne film, sorozat, amelyeket normál filmként csak irreális költségvetéssel lehetne megvalósítani. Egyelőre ennek azonban nincs még nyoma sem.
Erre most jött a Tim Miller és David Fincher fémjelezte Love, Death + Robots sorozat, és ez a legjobb dolog, ami a science fictionnel történt mostanában, bátor, kreatív, újszerű, és egyben egy szerelmes levél a fantasztikus irodalomhoz, valamint annak látványos demonstrációja, hogy miért éri meg sci-fit olvasni.
Egy sorozat megpróbál minél szélesebb réteghez szólni, de itt mintha nem is akartak volna kompromisszumokat, és az, hogy Alastair Reynolds, Peter F. Hamilton, John Scalzi, Ken Liu és más neves és általam kedvelt írók novelláit dolgozzák fel, egy sci-fi rajongó számára egészen mást jelent.
Még akkor is, ha a messze nem tökéletes a válogatás, az évad harmada kiemelkedő, a harmada jó, a harmada viszont nem annyira erős, legalábbis történet szempontjából, mert az animációk szinte mindegyik részben profik és stílusosak.
Az első évad 18 történetén különböző rendezők és animációs cégek dolgoztak az egyes részeken, így egy változatos, színes kavalkáddá vált az egész. Az egyes epizódok többsége 5 perc és kb. negyed óra között mozog, meglepően kendőzetlenül mutatja be az erőszakot és a szexualitást, nagyon örülök, hogy meg sem próbálták mindezt cenzúrázni, csak azért, mert hát animációs film.
A sorozat egyetlen hibája szerintem, hogy tipikusan antológia-jellegű, értem ez alatt, hogy rossz, jó, jobb epizódokból áll, pedig lehetett volna egy sokkal-sokkal erősebb válogatást is összerakni ennél.
Én azonban így is elégedett vagyok. Nézzétek úgy, ahogy szeretnétek, én például nem sorrendben mentem végig rajtuk, hanem válogatva, részben az feldolgozott novellák írói, részben pl. az imdb epizódértékelései és egyes kritikák toplistái alapján csökkenő sorrendben.
A sorozat egyetlen hibája szerintem, hogy tipikusan antológia-jellegű, értem ez alatt, hogy rossz, jó, jobb epizódokból áll, pedig lehetett volna egy sokkal-sokkal erősebb válogatást is összerakni ennél.
Én azonban így is elégedett vagyok. Nézzétek úgy, ahogy szeretnétek, én például nem sorrendben mentem végig rajtuk, hanem válogatva, részben az feldolgozott novellák írói, részben pl. az imdb epizódértékelései és egyes kritikák toplistái alapján csökkenő sorrendben.
Nem fogom egyesével kielemezni a tizennyolc sztorit, inkább csak leírom az én TOP5-ömet, aztán ha van kedvetek, osszátok meg ti is, hogy nektek melyek voltak a kedvenceitek.
És rögtön megemlítem a listáról éppen lemaradt Lucky13-at, ami egy Marko Kloos novella feldolgozása, és semmi extra nem volt benne, de amit el akart mondani, az tökéletesen működött.
5. The Secret War
A vörös hadsereg egy alakulata egy már-már posztapokaliptikus tundravidéken teljesít titkos küldetést.
Ha valaki elmeséli, mi a sztori, biztos azt mondom, hogy hát ez nem az én világom, de mégis nagyon bejött, és csak hab a tortán, hogy a fantasztikus animációt a magyar Digic Pictures készítette.
4. Beyond the Aquila Rift (Alastair Reynolds)
Űrhajók, féreglyukak, csillagközi utazás, hatalmas távlatok, hibernáció, gyönyörű látvány. Egyetlen perc alatt magával rántott. Pedig valójában az egész történet egy klasszikus, sokszor látott, tipikus sci-fi történet. És mégis, a hangulata annak ellenére nyomaszt, és húz magával, hogy tudod, mi fog történni.
Tudod, és várod, de amikor eljön a felismerés, amit valahol a főhős, Thom is sejt már, mégis vele együtt sokkolódsz, mert más, amikor tényleg nincs előle menekvés.
3. Good Hunting (Ken Liu)
Rókadémonok és a modernizálódó Kína érzékeny találkozása.
Az a fajta történet, ami alig negyed óra alatt hatalmas utat jár be, és egyebet elmondani nem érdemes, mert elveszne a felfedezés élménye.
Nagyon szép, szimbolikus, steampunkba forduló mese.
És végül a két legjobb.
Nagyon nehéz volt az első két kedvenc között döntenem, ezért nem is döntöttem, mert teljesen más hangulatú volt mindkettő.
1. Zima Blue (Alastair Reynolds)
A Zima Blue a végén elszorította a torkomat, annyira szép volt a vége.
A címadó Zima Blue egy galaxis szerte csodált alkotóművész, akinek egyre monumentálisabb alkotásait milliók csodálják, és közben próbálják megfejteni művei jelentését, a kék színhez való megszállott vonzódását.
Az igazságra azonban senki nincs felkészülve. Én sem voltam.
1. Sonnie's Edge (Peter F. Hamilton)
Imádom a stílusos, kreatív fotorealisztikus animációt, és ezt a mocskos, kegyetlen világban játszódó sztorit bármeddig elnéztem volna.A főhősnő Sonnie-ban munkáló düh, fájdalom és szenvedély az első pillanattól meghatározta a hangulatot, sőt, valójában az ő első megjelenése pillanatában a teljes története, múltja leolvasható volt a sebhelyekkel szabdalt arcáról.
A világ, az apró részletek, a zene mind tökéletes összhangban van.
Nem akar valaki bármelyik Peter F. Hamilton-regényből egy ilyen szintű animációs filmet/sorozatot csinálni esetleg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése