Szupernóva: a nagy tömegű csillagok élete végén bekövetkező hatalmas erejű robbanás.A galaxisunkban 30-40 évente történik egy ilyen esemény, de vajon lesz-e alkalmunk megfigyelni ilyen szupernóva-robbanást a közeljövőben, és ha igen, mit fogunk látni, lesz-e bármilyen hatása a földi életre?
Ez a szupernóva a modern emberi történelem egyik leglátványosabb égi eseménye lehetne, fénye még a nappali égbolton is látható lesz, éjjel pedig a teliholddal fog vetekedni. A robbanást követően még évekig ott ragyog majd az égbolton, és csak három év múlva halványodik vissza a jelenlegi fényességére, és hat év múlva tűnik el végleg el az égről.
Reménykedni azért nem érdemes, mert a becslések szerint az esemény a következő 100.000 évben fog majd csak valamikor bekövetkezni, ez pedig igencsak tág időintervallum, sajnos nagyon kicsi az esélye, hogy pont a következő évtizedekben történne meg.
2019 végén azonban a Betelgeuse fénye drasztikusan csökkenni kezdett, és ilyen gyors változást eddig még semmilyen égitestnél nem tapasztaltak. Ezért újra felmerült a lehetősége, hogy talán tényleg közeleg egy szupernóva robbanás.
(Illetve az 548 fényévnyi távolság miatt lehet, hogy ez már be is következett, csak hozzánk ennyi év alatt jut el a fénye.)
Az tény, hogy a csillag mérete évtizedek óta látványosan csökken, azonban ez a 2019. év végi hirtelen elhalványodás 2020. február végére megfordult, a csillag fénye újra erősödni kezdett, a legújabb tanulmányok szerint pedig ez normális jelenség a Betelgeuse-höz hasonló csillagok életciklusában, és valójában az időszakonként kidobott plazmából keletkező porköd takarta ki a csillag fényét.
Úgyhogy egyelőre marad a további megfigyelés és várakozás, mert a Betelgeuse ettől még egy ketyegő bomba, amely bármikor élesedhet.
 |
| (Photo : JOSEPH RIMKUS on Reuters) |
Mi történik, ha a Betelgeuse szupernóvává válik?
A Betelgeuse szupernóva-robbanásakor egy kb. 50 fényéves körzetben hatalmas lökéshullám fog mindent elsöpörni, nem beszélve a pusztító gamma-sugárzásról. Nem lesz jó ötlet arrafelé tartózkodni ebben az időszakban.
Eljut-e hozzánk, a Földre?
A lökéshullám és a sugárzás nem, mi mindössze egy látványos fényjelenséget fogunk látni az égen, gyakorlatilag lesz egy második, mini-Napunk. Egyvalamit persze mégis elveszítünk, az Orion-csillagkép legfényesebb csillaga néhány év elteltével örökre eltűnik az égboltról.
Mi lenne, ha a Föld sokkal közelebb lenne a Betelgeuse-től?
Ez esetben a robbanás pillanatok alatt eltörölne minden életet a Föld felszínéről. Ha a Betelgeuse a közelünkben lenne, talán már javában dolgoznánk a Föld elhagyásán, és több pénz jutna az űrprogramokra is. Vagy az is lehet, hogy inkább homokba dugnánk a fejünket, abban reménykedve, hogy még év-tízezredek vannak hátra a szupernóva-robbanásig, az pedig sok idő.
Mit okoz egy szupernóva robbanás?
A szupernóva-robbanás valaminek a vége, de valaminek egyben a kezdete is, ugyanis a vasnál nehezebb elemek mind ilyen szupernóva-robbanások során keletkeznek, azaz a Földünk nehéz fémjei is mind egy régen volt szupernóva-robbanás "termékei", de ugyanúgy egy közeli szupernóva indíthatta be a Naprendszerünkben a csillagképződés folyamatát, sőt, részben ennek köszönhető a földi élet kialakulása is.
*****
A bejegyzés szerzője:
MARKOVICS Botond
közgazdász, Brandon HACKETT írói néven science fiction író, az Agave kiadó szerzője, az SFmag.hu alapítója. Legutóbbi regényei: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, Xeno, Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
MARKOVICS Botond
közgazdász, Brandon HACKETT írói néven science fiction író, az Agave kiadó szerzője, az SFmag.hu alapítója. Legutóbbi regényei: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, Xeno, Az időutazás napja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése