Ez itt a Jövőjegyzetek újabb része.
1995 októberben, a Nature magazinban megjelent egy cikk az 51 Pegasi csillag körül keringő Jupiterhez hasonló gázóriásról. A tanulmányt a Genfi egyetemen tanító Michel Mayor és doktorandusz hallgatója, Didier Queloz jegyezte, és ez volt az első bizonyítottan más naprendszerben felfedezett, úgynevezett exobolygó.
24 évvel később pedig az első exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért).
Miért érdekes ez?
Induljunk egy kicsit messzebbről. A jelenlegi becslések szerint a galaxisunkban 100-400 milliárd csillag van.
Na és hány galaxis van az univerzumban?
1999 tájékán úgy hittük, kb. 125 milliárd lehet, 45 milliárddal több, mint előtte gondolták. Aztán ez a szám felkúszott 200 milliárdra, míg néhány éve bebizonyosodott, hogy az eddigi módszerekkel csak egy töredékét becsültük a tényleges számnak. Jelenlegi tudásunk szerint kb. 2 billió galaxis lehet az univerzumban. Ezek akkora számok, amelyeket szinte már felfogni is képtelenség.
2009-ben jött a Kepler űrteleszkóp, aztán tavaly a Tess, 2019 nyaráig 4000 exobolygót fedeztünk fel (jelenleg már 4306-nál járunk), ami egy döbbenetesen nagy szám. Azonban a kutatók úgy hiszik, hogy átlagosan minden csillagra jut legalább egy bolygó. Így ez a 4000 bolygó a Tejút 100-400 milliárd csillagához képest gyakorlatilag semmi.
Most pedig egy friss hír szerint ott tartunk, hogy a Kepler teleszkóp legutóbbi adatainak elemzése alapján úgy tűnik, a galaxisban 300 millióra tehető a lakható exobolygók száma. (Legalább 0,5, de legfeljebb 1,5 földtömegű kőzetbolygók a Naphoz hasonló csillagok lakhatósági zónájában).
És lehet, hogy elsőre elsiklottál egy apró részlet felett.
Nem a galaxis exobolygóinak számát becsülik ennyire, hanem csupán az ismereteink szerint és földi élethez viszonyítva lakhatósági feltételekkel rendelkező exobolygókét.
Ez persze még mindig nem jelent semmit, illetve annyit igen, hogy egyre tágulnak a lehetőségek, és azt is, hogy nagy mennyiségű csillagászati adat elemzése alapján úgy tűnik, a Naphoz hasonló csillagok körül keringő, potenciálisan lakható Föld méretű bolygók meglehetősen gyakoriak.
És egy kis apró adalék: miközben ezt a bejegyzést megírtam, az ausztrál ASKAP teleszkóprendszer három millió új galaxist tárt fel néhány napnyi működést követően. Az univerzum méreteihez, ismert galaxisok számához képest ez elenyésző számnak tűnik, mondhatni kerekítési különbségnek, de ha jobban belegondolunk, akkor még ez is félelmetes, kimondhatatlan számú csillagot és körülöttük keringő potenciális bolygót és életet rejtő lehetőség.
Valójában fogalmunk sincs, mi vesz körül bennünket.
Nagyon érdekes figyelni, ahogy évről évre változnak a számok, és a tudásunk gyarapodásával egyre kevésbé tűnik a Föld egyedi és megismételhetetlen talánynak. Persze, a valószínűség továbbra is alacsony, de azért egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek, hogy a következő évtizedekben akár értelmes élet nyomaira bukkanunk.
Addig viszont az ezen való gondolatokra itt van nekünk a science fiction, megannyi fantasztikus regény, amelyek más bolygókra, más civilizációk közé juttatnak bennünket.
A téma kapcsán további fantáziáláshoz és idegen civilizációkhoz itt van a Netflix új dokusorozata, az Alien World (Idegen világok), és természetesen ajánlom a Xeno című regényemet is, valamint a regényhez írt háromrészes esszésorozatomat, Xeno-jegyzetek címmel, amelyben szó van a Fermi-paradoxonról, a Nagy Szűrő-elméletről, kozmikus nyelvekről.
Csak ismételni tudom az esszé első részének záró gondolatát, amit a Xeno egyik. fejezet előtti fiktív tudományos cikkében egy csillagász kifejtett: vigyáznunk kell arra, hogy ne csapjuk be magunkat túlságosan. Ugyanis az élet kapcsán nincsen más tapasztalatunk, mint amivel a Földön találkoztunk, de ha csak és kizárólag második Földeket és második emberi civilizációt keresünk, lehet, hogy elsiklunk a lényeg felett. Ahogy a világegyetemről meglévő ismereteink is mindig csak egy pillanatnyi állapotot tükröznek a teljes megismerés valószínűleg nagyon hosszú útján.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése