Visszatérő szokásom, hogy utánakeresek, milyen történetek játszódnak az új évben, hogyan képzelték el azt a science fiction írók.
Van, amikor ez nem túl érdekes (lásd 2023 sem volt az, nem is írtam semmit), de 2024-et egész sokan szerették.
Van itt minden, de többnyire atomháború az 1960-as évekből nézve, széthulló társadalom, disztópia, halhatatlanok, időutazók, űrháború idegenekkel, és egészen híres sci-fi alkotások is.
(A lista nagy eséllyel nem teljeskörű, szóval, ha eszedbe jut valami, ami kimaradt, írd meg kommentben!)
Octavia E. Butler: A magvető példázata (regény)
(eredeti megjelenés:1994)
Pár éve jelent meg magyarul is végre, sőt, nemsokára sorozat is lesz belőle. Butler regénye egy apokaliptikus science fiction regény, amelyben Amerika és a világ 2024-ben már a végét járja. A gazdaság összeomlott, egyre elviselhetetlenebb a klíma, a lakosság falakkal veszi körbe magát, és csak fegyveres kísérettel merik elhagyni kertvárosi erődjeiket. A fosztogatások, gyújtogatások mindennaposak, munka, élelem egyre kevesebb, a biztonság illúzióját csak a szomszédok összefogása teremti meg. Még létezik valamiféle civilizáció, még vannak bizonyos szabályok, de közben a normális világ utolsó maradványai is szép lassan eltűnnek.
A főszereplő, a tizenéves Lauren már egy ilyen világban nő fel. Tudja, érzi, hogy ennél minden csak rosszabb lesz, ezért északra, Kanadába vágyik, ahol állítólag jobb az élet, és van még munka. Az odavezető út azonban fosztogatókkal és gyilkosokkal és más szörnyűségekkel teli. Végül mégsem marad választása, mint útra kelni.
1994-ben íródott, de manapság sokkal ijesztőbb és realisztikusabb a jövőképe, mint amikor először megjelent.
Joe Haldeman: Örök háború (regény)
(eredeti megjelenés: 1975, Hugo, Nebula és Locus-díjas regény - elérhető magyarul is több kiadásban).
Magyar nyelven először a 90-es években jelent meg, Haldeman Vietnámi háborús élményei által ihletett katonai science fiction regény. Egy idegenekkel való háború áll a középpontban, na meg a fénysebesség közeli űrutazás miatti idődilatáció. A történet 1997-ben kezdődik, ahol a főhős, William Mandella épp belép a seregbe, majd egy kemény és kegyetlen kiképzés után társaival egy úgynevezett kollapszáron keresztül több mint 3000 fényévnyire indul csatába, hogy saját ideje szerint 2 év múlva egy 2024-es, számára ismeretlen Földre térjen vissza.
Ezeket a közeli dátumokat, már amikor olvastam, akkor is furcsának találtam, mert a fényéves utazásokhoz túl közelinek tűntek. Persze, az újabb távoli összecsapásokkal egyre távolodunk a jelentől, a végén már évezredekkel később járunk.
Hegylakó II.: A hegylakó visszatér (1991)
A Föld 2024-ben haldoklik, és egy Pajzs nevű mesterséges energiamező védi a káros napsugárzástól, amely azonban egy gonosz cégvezető irányítása alatt áll, de közben állítólag már újraépült az ózonréteg, és a Pajzs az elnyomás eszközévé vált.
Ezzel még nem is lenne gond, ha a film nem kreált volna valami totális zagyvaságot az eredeti Hegylakó film halhatatlanjai háttérsztorijaként. E szerint a Zeist bolygó diktátora, Katana a Földre száműzte Ramirezt és Mcleodot, ahol mindketten "halhatatlanok" lettek, csak a lefejezés ölheti meg őket. Aki túléli a másikat megkapja a választás jogát, hogy megöregszik-e és meghal a Földön, vagy szabadon visszatér a Zeistre.
Mcleod már öreg, de egy fiatal ellenálló lány a Pajzs megsemmisítésére próbálja rávenni (Mcleod részese volt a Pajzs létrehozásának még 1999-ben), de aztán újjászületik Ramirez, megjelenik Katana is, hogy teljes legyen a káosz és zűrzavar.
A filmben egyébként egy csomó Blade Runner homázs is megbújik, de sem ez, sem Christopher Lambert mellett Sean Connery és Michael Ironside jelenléte sem mentette meg a bukástól.
Star Trek epizódok:
A Deep Space 9: 3. évad 'Past Tense' című duplaepizódjában Sisco, Dr. Bashir és Jadzia Dax egy transzporterbaleset miatt keverednek 2024-be, ahol az utcákat ellepik az állástalan, otthonukat elveszített hajléktalanok, és ahol a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak, mint valaha.
A Star Trek: Picard 2. évadában, ahol Q egy alternatív 2401-be kényszeríti a szereplőket, Picardék egy féregjáraton űt 2024-be utaznak vissza az időben, hogy megmentsék a jövőjüket.
Beyond the Time Barrier mozifilm, 1960)
Ez egy klasszikus B-film 1960-ból, amit két hét alatt dobtak össze, 75 perces, én még csak nem is hallottam róla.
Egy pilóta, Bill Allison egy kísérleti tesztrepülés során keveredik benne időutazásba a jövőbe, 2024-be.
Mint kiderül, légköri atomrobbantások miatt megsérült 1971-ben a légkör, a kozmikus sugárzás pedig valamiféle kozmikus pestist eredményezett, az emberek mutánsokká váltak. A civilizáció maradéka a felszín alatt élte túl, egy disztópikus, Citadella nevű helyen, egy zsarnok uralma alatt.
Ha szeretnél megnézni, a youtube-on megtalálható:
https://www.youtube.com/watch?v=biDFXrBozRQ
Harlan Ellison: A fiú és kutyája (novella és mozifilm)
A történetben egy atomháború (4. világháború!) utáni kihalt világban próbál túlélni a fiú és telepatikus képességű kutyája mindenféle mutánsok közt.
A filmváltozat szintén megtekinthető a youtube-on (magyar szinkronnal):
https://www.youtube.com/watch?v=aS3_bZcN12M
Daniel F. Galouye: A szimulátor (regény)
(eredeti nyelven: 1964, és szintén van magyarul, de antikváriumokban keresd, mert régebbi könyv, 1994-es).Sajnos nem olvastam, így marad a fülszöveg szerinti ismertető, amely szerint három kutatót különlegesen fontos és titkos feladattal bíznak meg. Az a dolguk, hogy olyan programot, modellt tervezzenek, amelynek alapján kiszámítható a társadalom minden reakciója. A három tudós, köztük a főhős, Douglas Hall, sikerrel jár: számítógépen szimulálni tudják az egész társadalmi környezetet, az emberek viselkedését. Arra azonban egyikük sem gondol, hogy a szimulátort politikai előrejelzésekre akarják használni. Amikor gyanakodni kezdenek, már majdnem késő. A kutatás vezetője rejtélyes körülmények között meghal, a másik nyom nélkül eltűnik, mintha nem is létezett volna.
Hall egyedül marad a hatalomra vágyók elleni harcban, s egyedül kell megküzdenie a felismeréssel, hogy a szimulált valóság más szinteken is működni kezd.
(Van filmváltozata is, 13. emelet címmel.)
Years and Years (6 részes mini-sorozat, 2019)
Egy zseniális angol sci-fi sorozat, húsba vágóan kemény, néha kifejezetten ijesztő a jövőképe, ahogy lassan süllyed minden egyre lentebb, van itt minden, összeomló bankrendszer, migrációs krízis, létbizonytalanság, és közben újabb és újabb, az életet alapjaiban megváltoztató technológiák bonyolítják a helyzetet.
És van 2024-es történése is, pl. a sztori szerint a 2. elnökségének végén Trump ekkor dobat egy nukleáris bombát egy kínai katonai támaszpontra, de ekkor omlik össze az angol bankrendszer is, ha jól emlékszem.
És a világ nem lett szebb hely a 2019-es bemutató óta, volt itt Covid, aztán egy ukrán-orosz háború, és egy jó kis gazdasági válság is pár év leforgása alatt.
Legvégül, csak említés szintjén, mert a többiekkel ellentétben sokat nem ad hozzá a témához, itt van még a Marvel franchise-ból az Endgame és az utána következő több Marvel film is mind 2024-ben játszódik az 5 éves ugrás miatt.
Ha tetszett ez a cikk, IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELEMRE:
https://markovicsbotond.substack.com/
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.
Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen!
Itt pedig egy kávéra is meghívhatsz, ha szereted a könyveimet.;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése