Milyen sci-fi és fantasy könyvet vegyél? 5 könyv és 5 képregény ajánló a Könyvhétre

Itt az Ünnepi Könyvhét (június 13-16-ig, a Vörösmarty téren, rengeteg kiadói standdal), és az utóbbi időben egészen sok, engem érdeklő, izgalmas könyv jelent, jelenik meg, ezeket ajánlom most, hátha számotokra is szimpatikus lesz közülük néhány. Párat már olvastam, de van egy csomó cím, amelyeket a Könyvhéten fogok megvenni.

Ez csupán egy személyes ajánló, ezeken túl is rengeteg izgalmas sci-fi/fantasy könyv és képregény jelenik még meg, és simán lehet, hogy ott helyben bővül a listám. A címek alatt a kiadói webshop linkeken elolvasható a fülszöveg, és a kiadóknál, Könyvhéten beszerezhetőek.

A lista az aktuális hírlevelem online változataként itt megtekinthető:

https://markovicsbotond.substack.com/p/konyvheti-konyv-es-kepregenyajanlok

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

2024 a science fiction szerint

Visszatérő szokásom, hogy utánakeresek, milyen történetek játszódnak az új évben, hogyan képzelték el azt a science fiction írók.

Van, amikor ez nem túl érdekes (lásd 2023 sem volt az, nem is írtam semmit), de 2024-et egész sokan szerették.

Van itt minden, de többnyire atomháború az 1960-as évekből nézve, széthulló társadalom, disztópia, halhatatlanok, időutazók, űrháború idegenekkel, és egészen híres sci-fi alkotások is.

(A lista nagy eséllyel nem teljeskörű, szóval, ha eszedbe jut valami, ami kimaradt, írd meg kommentben!)

2021: Olvas, néz, játszik, avagy Best of listák

Az év végi személyes, írós poszt után ez itt a szokásos, éves összegző lista (itt az előző évi, 2020-as is).

Ugyan a mozivilág még mindig csak éledezik, a producerek rettegve figyelik a harmatos box office eredményeket (aztán év végén meg váratlanul jött egy Pókember 3), nekem még messze nem jött meg a kedvem az aktív moziba járáshoz. Cserébe viszont ismét rengeteg remek sorozatra bukkantunk, mert a streaming oldalak viszont öntik a sorozatokat. Sajnos eközben az írás és az új regény miatt sokkal kevesebbet olvastam, mint szerettem volna, jobbnál jobb könyvek tornyosulnak a várólistámon, de azért így is akadtak a kezembe emlékezetes könyvek, képregények.

Szóval, jöjjön a mindenféle kedvenc lista, szokás szerint elsődlegesen a fantasztikumra koncentráltam, de messze nem minden esetben.

Milyen sci-fi könyvet vegyek 2021. karácsonyra?

Kaptam néhány kérdést, hogy milyen könyvet ajánlok idén karácsonyra ajándéknak, és arra gondoltam, hogy legyen ebből egy blogbejegyzés is, hátha másoknak is segít, ha science fiction könyvet akartok vásárolni karácsonyra magatoknak vagy családnak, ismerősöknek. 

Kizárólag sci-fi-re szűkítettem az ajánlást, különben nagyon-nagyon hosszú lenne. Egy helyen azért csalni fogok.:))

Ez egy személyes ajánlólista, ami az én ízlésvilágomat és érdeklődésemet tükrözi. 

Elsődlegesen a frissebb könyv- és képregény-megjelenések közül válogattam, és megpróbáltam egyúttal önálló kötetekre, vagy új sorozatok első köteteire szűkíteni, de természetesen ezeken túl is rengeteg izgalmas könyvet lehet találni boltokban, idén egészen sok szuper cím jelent meg.

Évközi

Lassan eltelt fél év ebből a megint fura, de talán helyenként már újra emberi kapcsolatokkal, találkozásokkal is megízesített évből, lássuk, mi történt eddig idén, és mit szeretnék csinálni még a második félévben.

Eldobható testek

Az Eldobható testek tavaly ősszel, a második hullám közeledte előtt nem sokkal jelent meg, egy elmaradt Könyvfesztivál helyén, csak úgy. Ehhez képest most, kilenc hónappal később az eddigi legjobban fogyó regényem, időarányosan közel harmadával több ment el belőle, mint az eddigi abszolút rekorder, Az időutazás napjából (amelyből két kiadás is kifutott már). Igazán köszönöm, hogy a körülmények közepette is ennyien kitartottatok mellettem, vagy új olvasóként bizalmat szavaztatok a könyvnek.

Tavasszal a regény megkapta a 2020-ban megjelent legjobb fantasztikus regénynek járó Zsoldos Péter-díjat egy olyan zsűritől, akiknek a sci-fi és fantasy irodalomelméleti munkásságát személyenként is végtelenül tisztelem, emellett nektek köszönhetően megnyerte a Zsoldos Péter-díj közönségszavazását, majd nemrég az SFF Vektor olvasói közössége az év könyvének választotta, és - kiegészítés 07.01-én: ezen a közönségszavazáson is szintén közönségkedvenc lett.

2021 a science fiction szerint

Mindjárt elköszönünk ettől a remek 2020-tól, amit szerintem mindenki másképp tervezett, és sokkal vidámabbnak képzelt el egy éve. 2021 pedig remélhetőleg vidámabb és kevésbé nyomasztó év lesz, mint az idei.

Kíváncsiságból kigyűjtöttem az ismertebb sci-fi regényeket és filmeket, amelyek 2021-ben játszódnak. Van itt minden, disztópia, robotok, androidok és űrutazás, cyberpunk jövő és időutazás, sőt, még egy saját regény is.:)

Nézzük, hogyan képzelte el a science fiction 2021-et!

Kedvenc science fiction szövegrészeim - Naomi Alderman: A hatalom

Szeretnék néhány, számomra kedves szövegrészt bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek önmagukban, a regényből kiragadva váltak emlékezetessé számomra olvasás közben - attól függetlenül, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy mély és emberi beszélgetés, egy szép, plasztikus leírás, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Különösen érdemes ezeket azoknak is elolvasni, akik esetleg úgy gondolják, hogy a sci-fi nem igazi irodalom.

7. Naomi Alderman: A hatalom

Naomi Alderman A hatalom című regényét 2018-ban olvastam (21. század kiadó, fordította: Borbély Judit Bernadett), és abban az évben ez volt az a könyv, ami abszolút a kedvencemmé vált. Nem hagyományos, klasszikus sci-fi, se technológia, se űrhajók és távoli jövő nincs benne, viszont egy nagyon érdekes, fantasztikus történet a nemi szerepek kifordításáról, de még sokkal inkább az emberi természet és a hatalom kapcsolatáról egy apokaliptikus világba helyezve.

Szerintem az a fajta könyv, ami érzékletesen, sőt, húsba vágóan megmutatja azt, hogy milyen berögzült és sok esetben normálisnak hitt hatalmi viszonyok lapulnak a társadalmunk mélyén, és miért nincs rendben sok klasszikus társadalmi szokás attól, hogy évezredek óta így működik.

100 éve született Frank Herbert, avagy a Dűne és én

1920 október 8-án, azaz 100 éve született Frank Herbert (1920-1986), a Dűne-ciklus és több más science fiction regény szerzője.

Nem szeretnék sem életrajzot, sem a Dűne-ciklusról történetismertetést írni, ezt biztos megteszik majd mások. Ehelyett egy kicsit személyesebb irányba kanyarodva, elmesélem, nekem mit is jelentenek Herbert írásai, hogyan kerültem kapcsolatba a Dűnével kiskoromban, és miért tartom a korát messze megelőző, rendkívül intelligens sci-fi szerzőnek.

A Dűnéről, mint sci-firől először egy 1986-os Galaktikában olvastam, egy fantasztikus videofilmekkel kapcsolatos cikkben szerepelt a David Lynch féle film ismertetője, amit egy rossz minőségű fekete-fehér fotó illusztrált, amin Paul Atreides és a gyerekfejjel ijesztően fura Gaius Mohiam tisztelendő anya szerepelt. Tizenegy éves voltam, és a 80-as évek tényleg egy másfajta világ volt internet nélkül, így az ilyen apró információk, mint hogy a történet 10191-ben játszódik, tudattágító fűszer, hős Atreidesek, fremenek és gonosz Shaddam császár intenzíven megmozgatták a gyermeki agyamat. Úgy éreztem, esélyem sincs rá, hogy lássam ezt a filmet, vagy olvassam a könyvet.

Kedvenc science fiction szövegrészeim 6. - Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga

Szeretnék néhány, számomra kedves szövegrészt bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek önmagukban, a regényből kiragadva váltak emlékezetessé számomra olvasás közben - attól függetlenül, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy mély és emberi beszélgetés, egy szép, plasztikus leírás, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Különösen érdemes ezeket azoknak is elolvasni, akik esetleg úgy gondolják, hogy a sci-fi nem igazi irodalom.

6. Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga

Eddig több olyan könyv is akadt már ebben a sorozatban, ami annak ellenére, hogy valami megragadott történetben, a szövegben, nem feltétlenül tartozott a legnagyobb kedvenceim közé, de most itt az ideje, hogy rátérjek néhány ilyen regényre is. Ráadásul Peter F. Hamilton írásai szerintem rávilágítanak arra is, hogy mennyiféleképpen lehet jó, kiemelkedő, fantasztikus egy irodalmi szöveg. Hamiltont nem a stílusáért szeretem, hanem minden másért. Mert nem az jut az ember eszébe, hogy nyelvileg mennyire sokrétű és gazdag a prózája, Hamilton inkább az a fajta író, aki egyszerűen, kicsit néha terjengősen, és funkcionálisan ír, és a mit mond és hogyan nála erősen a mit mond felé billen.

Kedvenc science fiction szövegrészeim 5. - Greg Egan: Diaszpóra

Szeretnék néhány, számomra kedves szövegrészt bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek önmagukban, a regényből kiragadva váltak emlékezetessé számomra olvasás közben - attól függetlenül, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy mély és emberi beszélgetés, egy szép, plasztikus leírás, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Különösen érdemes ezeket azoknak is elolvasni, akik esetleg úgy gondolják, hogy a sci-fi nem igazi irodalom.

5. Greg Egan: Diaszpóra

Greg Egan a valaha élt legfurcsább science fiction szerző. Kezdjük rögtön azzal, hogy senki nem tudja, ki ő valójában, azontúl, hogy Ausztráliában él és matematikus. Egyetlen fénykép sincs róla az interneten (ez nem vicc, tényleg nincs), nem tudni, hogy néz ki, egyáltalán ez-e a valódi neve. Nem vesz részt science fiction rendezvényeken, és soha nem dedikál. Nagyjából annyi lényegest lehet róla tudni, hogy vegetáriánus és ateista. Olyan, mint egy fantom.

A regényei a hard/tudományos science fictiont mérő skála maximális végpontján helyezkednek el. Senki nem tud (és nem is akar szerintem) nála keményvonalasabb science fictiont írni. Valószínűleg azért sem, mert nincs is értelme ennél messzebbre merészkedni, ugyanis túlságosan kevés olvasó tudja követni és élvezni. Greg Egan a végső határ.

Kedvenc science fiction szövegrészeim 4. - William Gibson: Neurománc

Szeretnék néhány, számomra kedves szövegrészt bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek önmagukban, a regényből kiragadva váltak emlékezetessé számomra olvasás közben - attól függetlenül, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy mély és emberi beszélgetés, egy szép, plasztikus leírás, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Különösen érdemes ezeket azoknak is elolvasni, akik esetleg úgy gondolják, hogy a sci-fi nem igazi irodalom.

4. William Gibson: Neurománc

A regény angolul 1984-ben látott napvilágot, és megkapta a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat is. Nem véletlenül, mert a maga nemében korszakalkotó science fiction regény, ami alapjaiban formálta át a science fictiont. Viszont én valamiért sosem váltam igazi Gibson-fanná, és ennek néhány viszonylag egyszerű oka van.

Kedvenc science fiction szövegrészeim 3. - Alastair Reynolds: Napok háza

Egy irodalmi szöveg sokféleképpen lehet jó. Ebben a blogbejegyzés-sorozatban szeretnék néhány, számomra kedves szöveget bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek a regényből kiragadva, önmagukban váltak emlékezetessé számomra - függetlenül attól, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

3. Alastair Reynolds: Napok háza

Alastair Reynolds a 2000-es évek elején, nagyjából China Miéville-el egy időben tört be a fantasztikus irodalomba, Reynolds a Jelenések tere című, azonos sorozatcímű gótikus hard sci-fi űropera sorozatával szerzett magának hatalmas rajongótábort, majd 2010 környékén kötött egy 1 millió fontos gigaszerződést. És onnan érzésem szerint egyelőre egy kicsit elhalványult, legalábbis az utóbbi években megjelent regényei messze nem kaptak annyi pozitív visszajelzést, rajongást, mint a 2010 előttiek.

Reynolds magyar kiadása, mint sok más kiváló fantasztikus íróé eléggé kaotikusra sikerült.

Az Alexendra kiadó 2011-ben nagy lelkesedéssel vágott bele Reynolds életművébe, Bujdosó István fordításában megjelent a Napok háza, majd a Jelenések tere legelső kötete, aztán itt több más sorozattal egyetemben abba is hagyták az egészet. (Pedig a Jelenések tere nélkül lehet, hogy a legendás Mass Effect videojáték sem létezne, vagy ki tudja, mindenesetre az alapkonfliktus igen erőteljesen, mondhatni szóról szóra egyezik, legyenek a galaxis biológiai életformáit ciklusonként eltörlő gépi intelligenciák Inhibitorok vagy Reaperek.)

Szerencsére aztán tavaly jött a Delta Vision kiadó, és újra belevágott Reynolds könyveinek kiadásába. Nagy sajnálatomra azonban nem a Jelenések terét folytatták, hanem a Kék emlékezetű Föld jelent meg, ami a Poszeidon gyermekei-trilógia első kötete, és közel sem annyira tetszett, mint szerettem volna. Mindegy, reméljük, eljutunk újra a Jelenések tere-könyvekig, amely sorozatot hajdanán naivan azért hagytam félbe angolul, mert elindult a magyar kiadás.

Kedvenc science fiction szövegrészeim 2. - China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás

Egy irodalmi szöveg sokféleképpen lehet jó. Ebben a blogbejegyzés-sorozatban szeretnék néhány, számomra kedves szöveget bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek a regényből kiragadva, önmagukban váltak emlékezetessé számomra - függetlenül attól, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy szép, már-már költői, hangulatos leírás, egy érdekes gondolat kifejtése, egy mély, emberi párbeszéd, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Ezek mind olyan részletek, apróságok, amelyek az olvasásuk óta is újra és újra eszembe jutnak.

2. China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás

A brit China Miéville az ezredfordulón robbant be az angolszász  fantasztikus irodalomba, és hamarosan a new weird egyik legismertebb alakjává vált. Az első igazán nagy sikerét a 2000-ben megjelent Perdido pályaudvar, végállomás című regényével aratta, amit - és aztán minden magyarul megjelent Miéville-t - Juhász Viktor kiváló fordításában olvashatunk, aki egyben Miéville nagy rajongója is.

Na de sci-fi-e egyáltalán a Perdido?

Kedvenc science fiction szövegrészeim 1. - Ian McDonald: Luna - Ordashold

Egy irodalmi szöveg sokféleképpen lehet jó. Ebben a blogbejegyzés-sorozatban szeretnék néhány, számomra kedves szöveget bemutatni a science fiction irodalom ismert vagy kevésbé ismert művei közül. Ezek olyan részletek, amelyek a regényből kiragadva, önmagukban váltak emlékezetessé számomra - függetlenül attól, hogy az adott könyv végül tetszett vagy nem tetszett.

Lehet ez egy szép, már-már költői, hangulatos leírás, egy érdekes gondolat kifejtése, egy mély, emberi párbeszéd, vagy egy olyan jelenet, amelyet csak sci-fi író tud kitalálni, megírni. Ezek mind olyan részletek, apróságok, amelyek az olvasásuk óta is újra és újra eszembe jutnak. (Első körben tizenöt szöveget gyűjtöttem ki, a második és harmadik kedvencem egy-egy hét múlva következik, aztán kéthetente jövök az újabb résszel.)

Az első az a szövegrészlet, amely ezt a bejegyzés sorozatot is ihlette, és amely jelenleg a legutóbbi, ilyen meghatározó élményem volt.

Ian McDonald: LUNA - Ordashold

A brit Ian McDonald a kortárs science fiction irodalom legalulértékeltebb szerzőinek egyike. Pedig van Hugo-díja, Locus-díja, Philip K. Dick-díja, BSFA-díja, stb., de valahogy mégsem ismerik el annyira, mint szerintem megérdemelné, pedig jelenleg szerintem az egyik legszebb nyelvezettel író fantasztikus szerzők egyike. McDonald regényei egymástól és a kortárs SF fősodrától is elütnek, lásd pl. a gyönyörű nyelvezetű A dervisházat, a Brazylt, a Desolation Roadot, vagy a River of Godst.