Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, avagy szeptemberben jön a 10. évfordulós új kiadás

Tíz éve, 2008 októberben jelent meg az Isten gépei.
Sok minden történt azóta a regénnyel: 2009-ben majdnem megjelent román nyelven (de aztán az érdeklődő kiadót bedöntötte a gazdasági válság), elektronikus könyv verziója hazai rekorderként az első e-könyv lett, amely elérte az akkor bűvös 100 eladott darabot, papíron és e-könyvben együtt a sci-fi zsánerkönyvekhez képest igen jól fogyott. Jelenleg még tudtommal ez a legtöbb példányban fogyott regényem, de Az időutazás napja hamarosan le fogja körözni. Vagy egyelőre mégsem, mert...

Szeptember 27-én érkezik az Agave kiadótól az új, javított, átdolgozott kiadás, a címe: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról.
Itt a Moly.hu adatlap a fülszöveggel.
Ez nem csak egy újrakiadás, hanem annál sokkal több, egy 10. évfordulós kötet, amelynek tematikája az MI-k köré épül, és a  regényen túl négy, mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos sci-fi novellámat is tartalmazza, továbbá Bécsi József esszéjének aktualizált változatát is. (A novellák közül kettő korábban már megjelent nyomtatásban, a másik kettőt idén írtam, és az egyik bekerült a Gabo Az év legjobb magyar science fiction és fantasy novellái 2018 válogatásba is.)
A regényt igyekeztem a lehetőségekhez képest még jobbá és izgalmasabbá tenni, ezért közel harmadában változott: több, felesleges részt kihúztam, egyes jelenetek kicsit megváltoztak, és a szövegen is rengeteget csiszoltam.

Íme a borító, én első látásra megszavaztam neki az írói pályafutásom eddigi legjobb borítója címet.
A borítófestő, mint a Xenónál, most is Stephan Martiniere.
Itt pedig az Agave kiadó Facebook bejelentése.

További infók hamarosan!

Gyilkos robot, gyilkos MI | Jövőjegyzetek 2.

Merre tart a világ, mi minden várhat ránk évtizedek, évszázadok múlva? A Jövőjegyzetekben egy-egy témát, gondolatot, ötletet, elméletet járok körül, elsősorban az ember és a technológia viszonya szempontjából.

Egyre terjednek az "önvezető" autók, a hírekbe azonban jelenleg főként az általuk okozott balesetek révén kerülnek be.
Márciusban meghalt egy sofőr a Teslája vezetéssegítő funkciójának használata közben. Nemrég pedig egy hasonló technológiával felszerelt Uber taxi az éjszaka közepén teljes sebességgel, fékezés nélkül halálra gázolt egy biciklijét az úton keresztben áttoló gyalogost, miközben a sofőr a telefonját nyomkodta.

Hamarosan nemcsak az autóiparban, hanem az élet számos pontján fognak megjelenni a gépi intelligenciák, a robotok, amelyek különféle komplex műveleteket fognak végezni (pl. majd műtéteket hajtanak végre, veszélyes eszközöket kezelnek), és mindez számtalan olyan kérdést vet fel, amelyeknek megválaszolására jelenleg nem vagyunk felkészülve.

Ez a Jövőjegyzet arról a nagyon súlyos dilemmáról szól, hogy a nem ember által okozott halálesetekkor ki a felelős, és vajon hogyan dönti majd el egy mesterséges intelligencia, hogy ki legyen az áldozat.

Hogyan változtak az olvasási szokásaim a technológia hatására? | Jövőjegyzetek 1.

A világ annyira felgyorsult körülöttünk, hogy ha nem vigyázunk, könnyen lemaradunk. Ez a veszély a kor előrehaladtával ráadásul egyre nő. "Sci-fiben élünk", mondja a borzasztó, de ugyanakkor egyre inkább igaz közhely.
Vajon merre tart a világ, mi várhat ránk évtizedek, évszázadok múlva? Többek közt azért is szeretem a science fictiont, mert erre a kérdésre számtalan fantasztikus választ ad azáltal, hogy különféle jövőképeket, veszélyeket, technológiai, társadalmi, gazdasági lehetőségeket ágyaz történetekbe. A sci-fi elválaszthatatlan a jövőn való gondolkodástól.
Ennek jegyében elindítok egy cikksorozatot, amelyen belül a technológia és az ember viszonyát szeretném boncolgatni, valamint azt, hogy merre halad a világ.

Kezdjük az olvasással.

Mesterséges istenek, avagy már megint egy novella

Még márciusban említettem, hogy év elején írtam két novellát. Ebből az egyik már megjelent a 2050 antológiában, a másik még vár a sorára.
Nemrég viszont elkészült egy harmadik is. Ez azért meglepő számomra is, mert előtte, az elmúlt tíz-tizenöt évben mindössze két novellát írtam, és sosem éreztem magaménak a rövidpróza műfajt. Úgy tűnik, ez megváltozott.

A novella címe Mesterséges istenek, egymással háborúzó MI-kről és bizarr humán civilizációkról szóló mikro-űropera űrcsatákkal, megabolygókkal, és egy prófétával, aki gyűlöli az elfajzott humánokat.
Minden sorát nagyon élveztem írni, mert teljesen elborult a világ, és a főszereplő Próféta viszonya a különböző emberi civilizációkhoz. Azt hiszem, szeretnék még ilyen hangulatú sztorikat írni.
Mint nemrég kiderült, ez a történet bekerült a Gabo kiadó Az év magyar science fiction és fantasy novellái - 2018 antológiaválogatásába is, amely a szerzőlista alapján nagyon izgalmas kötetnek ígérkezik.

Interjú az Ectopolis.hu-n

Az Ectopolis.hu nemrég interjút készített velem, némi infó az új regényről, a kezdetekről, a jövőről, az írásról, sőt, egy kevés még a készülő, következő regényről is kiderül.

Az Ectopolist pedig ajánlom egyúttal, más szemszögből nézi a világot, mint a többség.

Dedikálás és könyvbemutató a Könyvhéten

Korábban említettem, hogy felkérésre írtam egy novellát a Móra kiadó 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről kötetébe, amelyhez kapcsolódóan két esemény is lesz a hétvégén, az egyik helyen dedikálok, a másik pedig a kötet interaktív bemutatója.

Gyertek, találkozzunk, beszélgessünk! (És még dedikálok is.:))

SZOMBAT:

18.00-19.00

Könyvhét, Vörösmarty tér, a Móra kiadó standja

A 2050 – Ifjúsági novellák a jövőről szerzői dedikálnak: Bégányi Dániel, Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Brandon Hackett, Jassó Judit, Lackfi János, Lapis József, Makai Máté, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás , Totth Benedek, Zelei Bori

VASÁRNAP:

16:00-18:00

Aranytíz Kultúrház, 
Arany János utca 10., Budapest, Hungary, 1051

A Móra Könyvkiadó és a JAK kortárs ifjúsági novellagyűjteményének interaktív bemutatója.

A felolvasószínházzal egybekötött est három tematikus blokkban járja körül a kötet legfontosabb kérdéseit.

Facebook esemény

Idegenség és elnyomás a kortárs SFF regényekben, avagy ViTa-est és közönségtalálkozó június 1-én

Június 1-én Világok Találkozása-est a Próza Nostra csapata szervezésében, kortárs sci-fi és fantasy kötetekről szóló kerekasztal-beszélgetésekkel és egy sokak által várt magyar szerző új könyvének bemutatójával.

Facebook esemény!

Alább olvasható a részletes program, és az első beszélgetés témája az Idegenség és elnyomása kortárs SFF regényekben, amelybe engem is meginvitáltak a Xeno kapcsán.

Sorozatokról röviden

Végre újra felpörgött a sorozatnézési kedvünk, így az eddig is követetteken túl belenéztünk néhány új címbe  is. És egészen jó arányban futottunk minőségi sztorikba.

WACO

Befejezett, 6 részes minisorozat
Röviden: Hatrészes szektás minisorozat, megtörtént események alapján, és brutálisan jó!

Hosszabban: Michael Shannon és Taylor Kitsch a két főszereplő, utóbbi a John Carter és a Torpedo-mozifilm buktája után nagyon gyorsan eltűnt a nagy költségvetésű mozifilmek közeléből (nem igazán sikerült belőle akciósztárt faragni), és mint most számomra kiderült, pocsékul választott filmeket, mert itt viszont meglepően karizmatikusan hozta David Koresh szektavezér figuráját. A Waco ugyan némileg ugyan elrugaszkodott a valóságtól, pl. az igazi Koresh sokkal kellemetlenebb ember volt, de a sorozatban így sokkal inkább értettem, hogy miért követték ennyien (Az igazi Koreshről megnéztem pár felvételt, és nem igazán láttam benne semmilyen szektavezér jellemvonást).

A Waco végig feszült, végig nyomasztó, a vége pedig brutálisan megrázó. Így kell sorozatot készíteni...

Novellám a 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről című Móra kiadós antológiában

Idén előreláthatólag két kötetben fogok valamilyen módon szerepelni. Íme az első. (A másik egészen júliusig még titok, és ez a kettő a jelenleg "már biztos" kategória.)

Szóval, a júniusi Könyvhéten jelenik meg a Móra kiadó ifjúsági antológiája, 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről címmel, és többek közt engem is felkértek, hogy írjak bele egy novellát. (A címe Életjáték.)

A Móra kiadó a témában tavaly nyilvános pályázatot hirdetett, amelynek három győztese: Makai Máté, Bégányi Dániel, Lapis József lett, mellettük további öt szerző: Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Jassó Judit, Zelei Bori novellája került a kötetbe.
Lackfi János, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek és én pedig felkérésre írtunk egy-egy novellát. Számomra külön öröm, hogy a szépirodalmi részről és az SFF zsánerből is hívtak írókat, így még színesebb a kötet...

A kozmikus nyelvek (Xeno-jegyzetek 3.)

A 2017 végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány háttérinfót a világról és a fő témákról.

Elsőként a Fermi-paradoxonról írtam, valamint arról, hogy mennyi esélye van, hogy létezik vagy valaha találkozunk egy másik, idegen civilizációval. A második bejegyzés a Xeno idegen fajaival foglalkozott.

Ez az utolsó, harmadik bejegyzés pedig a Xenóban szereplő idegen civilizációk kommunikációs formáiról és azok megértési lehetőségeiről szól.

Pierce Brown Magyarországon

Avagy hogyan öltözz Pierce Brownhoz.:)

Pierce Brown, a Red Rising/Vörös lázadás sorozat amerikai írója az Agave kiadó meghívására hétvégén, a Könyvfesztiválon Magyarországon járt néhány napra, hogy megküzdjön a három órás, az épületből a parkba kígyózó dedikálásra váró sorral.

Pénteken az SFmagtól interjúztunk vele, amely hamarosan írott formában olvasható is lesz, viszont az interjú rögtön érdekesen indult, mivel véletlenül pont egy Visit Arrakis-os Dűne póló volt rajtam.

Pierce azonnal egy elismerő rácsodálkozással kezdett, ahogy meglátta, merthogy a Dűne a kedvenc regénye, ráadásul nemrég olvasta újra.

Lelkesen feleltem, hogy nekem is a kedvencem. Ráadásul én több, mint húsz éve olvastam, de nemrég éppen a végére értem az audiobooknak, úgyhogy szintén viszonylag friss az élmény. Mire rákontrázott, hogy valójában ő is audiobookban hallgatta. És innen csillogó szemekkel percekig áradoztunk a csodálatos audiobookról, mert öt színész olvasta fel, emiatt inkább olyan, mint egy rádiójáték, hanghatásokkal, minimál hangulatzenével és fantasztikus orgánumú színészekkel...

A XENO idegen civilizációi (Xeno-jegyzetek 2.)

A 2017 végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány háttérinfót. Valójában hónapok óta tervezgetem már ezt a néhány blogbejegyzést, de csak most jutottam el odáig, hogy végre meg is szülessenek. Jobb későn, mint soha.:) 

Moly-adatlap és olvasói értékelések a Xenóról

A Xeno az Agave kiadó webshopjában

Bevezetésként a Fermi-paradoxonról írtam, valamint arról, hogy mennyi esélye van, hogy létezik vagy valaha felfedezünk, más idegen civilizációkat.

Az idegen civilizációk a science fiction irodalom egyik kedvenc témája. A legizgalmasabb kérdések egyike, hogy itt van a hatalmas világmindenség: lehet, hogy élnek másfajta lények is benne? Ha pedig élnek, vajon milyenek lehetnek? Mióta létezhetnek, mi viszi előre őket? Egyáltalán miféle civilizációk alakulhattak ki? Hasonlítanak hozzánk? Különböznek tőlünk? Agresszívek, barátságosak, vagy lehet, hogy ezeket a fogalmakat nem is ismerik? Mit tennének, ha találkoznának velünk? És mit tennénk mi? Tudunk-e velük kommunikálni?

Hol vagytok, idegenek? (Xeno-jegyzetek 1.)

A 2017 végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány, talán érdekes háttérinfót a világról, a fő témáiról. Valójában hónapok óta tervezgetem ezt a néhány blogbejegyzést, de csak most jutottam el odáig, hogy végre meg is szülessenek. Jobb későn, mint soha.:) 

Moly-adatlap és értékelések a Xenóról

A Xeno az Agave kiadó webshopjában

A Xeno 2117-ben játszódik, egy olyan jövőben, ahol 2058-ban egy magasan fejlett idegen civilizáció vonta irányítása alá a Földet. Az emberiségnek esélye sem volt az ellenállásra: minden informatikai rendszer leállt, irányított roboteszközök lepték el a bolygót, miközben magukról a hódítókról semmit sem lehetett tudni. A hódítók három másik idegen fajjal kezdik el összekeverni a Föld lakosságát: a világot ellepő féregjáratain keresztül fokozatosan embereket telepítettek át más bolygókra, és idegen lényeket költöztettek ide. Ennek eredményeképpen 2117-ben a Föld lakossága 15 milliárd főre nőtt: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd pedig más fajú, úgynevezett xeno.

Vajon a tudomány oldaláról nézve mennyi esélye van annak, hogy egyszer majd idegen civilizációkkal találkozzunk?

A Fermi-paradoxont leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha léteznének idegenek, már itt lennének.
És a legtöbb felelős kutató sem fog szakmai alapon nagyon mást mondani, mint, hogy jelenlegi ismereteink szerint nem sok.

De akkor hol vannak?

Dedikálás a Könyvfesztiválon, április 21-én 16 órától

Április 19 és 22 között kerül megrendezésre a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol rengeteg íróval lehet találkozni, beszélgetni, dedikáltatni.

Köztük velem is.

BRANDON HACKETT DEDIKÁLÁS:

Április 21-én, szombaton, 16 órától, a Millenáris Parkban (Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20), az Agave Könyvek standjánál.

Van Facebook esemény is!

Lehet hozni az új regényt, a Xenót, ezen túl Az időutazás napját, Az ember könyvét, Isten gépeit és A poszthumán döntést, valamint bármit, ha én írtam.:D

Szeretettel várok mindenkit, poszthumánokat, MI-ket, időutazókat és xenókat is.:D

Két új novella

Az év első két hónapja regényírás helyett novellázással telt.

Hogy tetszik mondani?

Bevallom, engem is meglepett, főleg azért, mert újkori, A poszthumán döntéstől "számított pályafutásom" során mindössze két említésre méltó novellát írtam: Az utolsó írót és a Rajaniemi fanfictionként is értelmezhető Homokba írt történetet (Galaktikákban jelentek meg régebben). Ez azt jelenti, hogy most hirtelen megdupláztam a novelláim számát.
Ennek persze oka van, a novella sosem volt a kedvenc műfajom, sem olvasóként, sem íróként, mert szeretek elmélyedni a történetekben, megismerni a karaktereket, ráadásul jobban szeretem a nagyszabásúbb történeteket. Na, a novella ezek közül egyik sem.
Így íróként is kifejezetten bizonytalanul mozgok ezen a területen, úgyhogy ez most jóval több volt, mint kihívás.

De mi is ez a két novella pontosan, és honnan kerültek elő hirtelen?