Poszthumán döntések - kerekasztal beszélgetés Brandon Hackettel október 18-án

A József Attila Kör új rendezvénysorozatot indít, ami részben fantasztikummal, részben a krimi zsánerrel fog foglalkozni, havi egy előadással.

Első alkalommal engem ért a megtiszteltetés, hogy október 18-án, meghívott vendégként beszélgethetünk
a technológiai szingularitásról, időutazásról és a magyar hard sci-fi lehetőségeiről. Sőt, elképzelhető, hogy még egy rövidke részlet is elhangzik az új regényből, Az időutazás napjából.;)
Helyszín és további részletek alább.

Ilyen volt az Olvasás éjszakája

Lezajlott az első Olvasás éjszakája, és remélem, innentől rendszeressé válik, mert egy nagyon ötletes rendezvény volt, és meglepően sokan voltak, legalábbis a Libri könyvpalotában, ahol én is előadtam. Itt gyakorlatilag be sem lehetett férni a terembe, egy csomó ember kint ragadt, vagy az ajtóból furakodva próbálta meglesni az előadásokat.
Az külön öröm volt, hogy nem csak a szépírókról szólt az éjszaka, és még a science fiction is kapott egy kis helyet.
Az íróktól azt kérték, hogy nem irodalmi produkcióval készüljenek, én azért a tudománytól nem távolodtam el, de kicsit humorosabb irányba kanyarodtam, és abszurd, meghökkentő, vicces és érdekes találmányokról beszéltem,.
És érdekes feltalálókról, többek közt Gene Wolfe Hugo-, Nebula-, és World Fantasy díjas íról, akinek a Pringles chipset köszönhetjük, Arthur C. Clarke-ról, aki sok millió dollártól fosztotta meg magát, amiért nem szabadalmaztatta 1945-ben a távközlési műholdak fejlesztésének ötletét, vagy John Pembertonról, a Coca Cola atyjáról. Ezen túl egy csomó abszurd találmányt vetítettem fel, amelyek közül a tovább gomb után megnézhettek néhányat...

Az olvasás éjszakája (rendezvény)

Szeptember 13-án több könyvesboltban párhuzamosan kerül megrendezésre az Olvasás Éjszakája, az olvasást népszerűsítő rendezvény, amire én is meghívást kaptam. 
Ebben külön öröm, hogy egy elsődlegesen szépírókra épülő rendezvényről lévén szó, általam a fantasztikus zsáner is képviselésre kerül. (Valamint Bán János/Mór, régi íróbarátom által, aki mostanában a Hunyadi-ciklussal teszi újra egyre népszerűbbé a magyar történelmi regényolvasást.)

Elkészült Az időutazás napja

Kétszázmilliárd időutazó az első napon, avagy Az időutazás napjáról - a megjelenésről - a következő regényről

No, hát készen van az új regény, Az időutazás napja címmel.
Legalábbis a nyersváltozat, ami annyira már nem is nyers, mert rengetegszer újraolvastam közben is, de azért még csiszolgatom, és reménykedem, hogy nem bukik ki már semmi koncepcionális probléma.
Nem máshol sikerült befejezni, mint az Írókör éves és egyre jobban sikerülő hagyományos írótáborában, ezúttal Zalában, ami mindig hihetetlenül inspiráló közeg, mindannyian rengeteget írtunk, kikapcsolva magunkat a nagyvilágból (még Vavyen Fable is meglátogatott bennünket egy vendégelőadás erejéig).
Mint még márciusban írtam, egy nagyon kezdeti verziónak ugyan a végére értem már korábban, de az inkább csak vázlatnak volt jó, nagyjából a felét kidobtam, és újraírtam, plusz a régiek is alapos változáson mentek keresztül. Tulajdonképpen ez kellett ahhoz, hogy a részletek összeálljanak és a helyükre kerüljenek...

Homokba írt történet - avagy új novella a júniusi, 279. Galaktikában

"A végtelen sivatag közepén fekvő város harcosa, Cormac elindul, hogy találkozzon a város istenével..."

Említettem nemrég, és már itt is van, a mostani Galaktikában elolvasható az újabb novellám, a Homokba írt történet, és ezúttal dupla a megjelenés:
a 279-es, júniusi Galaktikában és egyúttal a bővített Galaktika XL párhuzamos első számában (ami tartalmazza a 279-es Galaktikát, plusz egyéb extrákat is...)

Ironman 3 / Oblivion - Feledés / Star Trek - Sötétségben

Megkezdődött a mozis szezon, ömlenek a sci-fi filmek, úgy tűnik, ez valóban egy sci-fis év akar lenni.
Az idei első filmtriót megnézve azért én nem vagyok túl boldog. Az átlagnézőben szerintem csak tovább erősödik a "sci-fi = ostoba lövöldözős marhaság" sztereotípia.

Ironman 3 / Vasember 3:
Először is, mi a fenének kell egy héttel az USA-bemutató előtt vetíteni a filmet, ha úgyis felkerül e netre...
A bejáratnál már csak a testüreg motozást nem végezték el, telefonokat kikapcsoltatják (nem mintha nem tudná bárki egy pillanat alatt utána visszakapcsolni), táskába belestek, és film közben is őrök figyeltek bennünket. Durva.
A film sajnos nem volt az. Ha egy szóval kellene jellemezni, akkor azt mondanám, hogy fáradt.

Könyvfesztivál és Hannu Rajaniemi

Szép idő, sok új könyv, mi lehet ennél jobb egy Könyvfesztiválon?

Pl. egy kortárs science fiction író, az amúgy húrelméletből PhD-ző Hannu Rajaniemi, aki első könyvével, a Kvantumtolvajjal is nagy sikert aratott Angliában, majd az USA-ban is. Ő az a szerző, akinek a regényét az első fejezet alapján megvette a Gollanz kiadó, és 3 regényre szóló szerződést is felajánlottak a számára.
Hannu a hétvégén itt volt a Könyvfesztiválon, és szerintem nagyon jól érezte magát. Már pénteken kint ücsörgött az Ad Astra kiadó standján, ráérő idejében megírt egy kis programot a másnapi dedikáláshoz, ami bárkinek a  nevéből egy random sci-fi regénycímet generált. Ez szerintem sokat elmond a matematikus-fizikus íróról.:)
Másnap, a dedikálóknak tervezte ezt a kis pluszt ajándékba adni, csak aztán szerintem ő is meglepődött, ugyanis a másfél órás dedikálás alatt végig állt a sor hozzá, így gyorsan letett róla, különben még most is ott ülne.

Néhányunknak előző este volt szerencséje  együtt is vacsorázni vele, ahol rengeteg mindent mesélt, többek közt, hogy szerda éjjel fejezte be a 3. kötet first draftját, ami valószínűleg a The Causal Angel címen fog megjelenni, és az első két kötet fordítója, Juhász Viktor rögtön vakarni is kezdte a fejét, hogy hogyan lehetne ebből is egy egyszavas magyar címet kihozni, hogy passzoljon az előző két címhez.

Sajnos a könyvbemutató beszélgetésről lecsúsztunk, mert a terem nagyjából harmadakkora volt, mint ahányan be szerettek volna jutni, de emélem, hamarosan lesz publikus videó is.

Update: azt meg elfelejtettem, hogy a Hannura váró sorban remek arcmemóriámnak köszönhetően kiszúrtam az Isten gépei majdnem kiadójának vezetőjét, Horia Nicola Ursut, gyorsan le is szólítottam, így volt alkalmunk beszélgetni egy kávé erejéig a román és hazai SF-életről és SF könyvpiacról, na meg ekéztük a Hugo-díj idei felhozatalát.:)
Éss persze, rengeteg jó könyvet hörcsögöltünk össze.:)

A Libri Aranykönyv szavazás TOP10-ben Az ember könyve

Az ember könyve a listákon szereplő, amúgy is kevés számú komolyabb hangvételű science fiction regény közül gyakorlatilag egyetlenként jutott be a Libri Aranykönyv szavazás TOP 10 mezőnyébe, a magyar szórakoztató irodalom kategóriában.* (Sőt, a leginkább rétegkönyv is egyben.)

Ha tetszett Az ember könyve vagy bármely korábbi regényem, szavazzatok rá, hogy minél jobb helyezést érjen el 2012 legjobb könyvei között.

Itt lehet szavazni: www.libri.hu/aranykonyv, mégpedig április 30-ig.
Végtelenül egyszerű, nincs regisztráció, csak emailcím/jelszót kell megadni, és a szórakoztató irodalom/magyar kategóriában rányomni az arany négyzetre, ami az ajánlom kategória. Nagyon örülni fogok minden szavazatnak.:)

Reménykedtem Scalzi idehaza is nagyon sikeres Vének háborúja és Bacigalupi Felhúzhatós lányának továbbjutásában is, de végül egyedül csak a Neil Gaiman, Joe Hill és más nagy nevek által jegyzett Ray Bradbury fantasztikus emlékkötet (főleg fantasztikus, misztikus és horror jellegű írásokkal), az Árnyak és rémek került csak be a TOP10-be a külföldi szépirodalom kategóriában. Ha van kedvetek, szavazzatok erre a könyvre is!
* Nézőpont kérdése, hogy pl. a Felhőatlasz sci-fi-e.

Hogy áll az új regény?

Úgy áll, hogy kapott ugyan egy komoly rakétatalálatot a közepébe, ami darabokra robbantotta, de mivel önszerveződő nanotikus elemekből áll, a magja már újra összeállt, és most új, friss részek épülnek hozzá.:)

Komolyra fordítva, nemrég az alkotói folyamat nálam szokásos pontjához értem, és nem sokkal a februári lelkes "kész a regény nyersváltozata" bejelentésem után gyorsan rájöttem, hogy ez még csak egy nagyon első verzió. Hemingway megmondta, hogy bárminek az első változata szar ("The first draft of anything is shit."), és még ha ez talán kicsit túlzás is, nálam sokadszor tűnik úgy, hogy elég jól alkalmazható szabály.
Az első verzió és az első próbaolvasók viszont segítettek átlátni a teljes sztorit.
Mi volt vele a baj? Nem a történet nem működött, hanem a tálalás. Az ugyanis túl könnyedre sikerült, és egyúttal sajnos kicsit felszínes is lett a megközelítés. Hiányzott egy csomó minden, plusz a finálé elsőre eléggé gyengére sikerült.
Mindenesetre nem akarom kismillió időbeli kavarással követhetetlenné tenni az eseményeket, ezt már megtették sokan mások. Amióta Robert Heinlein megírta az "All you zombies" című novelláját, amúgy sincs értelme ezt túlragozni.:D
Nálam nem az ide-oda időtrükközéseken lesz a hangsúly (persze, sztoricsavar lesz bőven), hanem az időutazás hatásain, különféle ideológiai megközelítések ütköztetésén a karaktereken keresztül, plusz, hogy mi is történik valójában az idővel.
Belekerült a történetbe továbbá egy második narrátor karakter. Már javában átírom a regényt, és viszonylag jól haladok vele.
A fő kérdés így az, hogy mikorra lesz akkor kész, mikor jelenhet meg?

Két opció van.
Ha június elejére összeáll minden, akkor nyár végén, ősz elején meg tud jelenni a regény. Ez kizárólag rajtam múlik, eddig jól haladok, az önszerkesztés/újraírás gyorsabban megy, mint a szimpla írás, de a legfontosabb, hogy minden apróság a helyére kerüljön.
Ha nem sikerül ekkorra leadnom, akkor ez esetben 2014 elejére csúszik a megjelenés.
Az, hogy melyik változat játszik, az 1-2 hónapon belül kiderül.

Lakható bolygó Tau Ceti csillag körül?

Emlékeztek még A Poszthumán döntésben a Tau bolygóra? Amikor 2004-2006 között a regényt írtam, a rendelkezésre álló csillagászati adatok alapján kidolgoztam a csillag bolygórendszerét és a lakható Tau bolygó életfeltételeit.
A Tau Ceti a naphoz nagyon hasonló csillag, egy gond van vele, hogy a mi Kuiper-ővünknél egy jóval kiterjedtebb kisbolygóövezettel rendelkezik, ami megnöveli a potenciális bolygóin a becsapódások esélyét, ezért is lett a Tau tele kráterekkel.
Én hajdanán három bolygót helyeztem a rendszerbe, a Taut, a Földnél valamivel kisebb első bolygót, valamint a Szirén nevű gázóriást és egy Mavors nevű bolygót. A Tau 0,63 csillagászati egységre keringett a csillagtól, benne a lakhatósági zóna közepében, 226 napos keringési idővel.

Nos, a minap egy nemzetközi tudóscsoport egy új zajmodellezési eljárás tesztelése során öt bolygót detektált a Tau Ceti körül, amelyek 2 és 6 Földnyi tömegűek, és az egyik bolygó a lakhatósági zónán belül kering (nagyobb ugyan, mint a Föld, de nem zárható ki, hogy lakható akár).


Ez a bolygó az "e" jelű planéta, és jelenleg ennyi tudható róla:

"Az 'e' jelű planéta 0,55 csillagászati egység sugarú pályán 168 nap alatt kerüli meg a Napnál kicsit kisebb és halványabb csillagát, így vélhetőleg annak lakhatósági zónájában kering. Érdekes, hogy a felfedezést eredményező, új zajmodellezési eljárást Hugh Jones (University of Hertfordshire) szerint azért a τ Ceti-n próbálták ki, mert az gondolták róla, hogy a radiálissebesség-adataiban egyáltalában nincs periodikus jel.

Az eddig azonosított körülbelül 850 exobolygó közül különösen "értékesek" azok, melyek a Naphoz nagyon hasonlító, közeli, azaz fényes csillagok körül keringenek: James Jenkins (Universidad de Chile, University of Hertfordshire) véleménye az, hogy a τ Ceti planétái esetében már a nem túl távoli jövőben lehetséges lesz például a légkörük részletes analízise. Steve Vogt (University of California, Santa Cruz) szerint az új felfedezés is megerősíti azt az egyre inkább terjedő nézetet, hogy gyakorlatilag minden csillag rendelkezik bolygókkal, és a Tejútrendszerben sok-sok földméretű, lakhatósági zónában keringő planéta van, melyek bárhol előfordulhatnak, akár még a közvetlen szomszédunkban is."

A teljes tanulmány itt olvasható: http://star-www.herts.ac.uk/~hraj/tauceti/paper.pdf

Az időutazás napja - avagy az új regény

Szóval:
1. Az új regény címe: AZ IDŐUTAZÁS NAPJA
2. Ha minden a tervek szerint alakul, ősz tájékán talán meg is jelenhet.
3. A történet többek közt az időutazás következő ezer évre tett társadalmi-gazdasági hatásaival és következményeivel foglalkozik. A főhős, Beregi Ádám az időutazás napján eltűnt feleségét és fiát keresi, és az időutazás elterjedése okozta káosz közepette belekeveredik az időn kívül, mesterséges mikrouniverzumokban rejtőző hatalmak manipulációiba.
Sok egyebet a történetről még nem mondhatok, de egészen csavaros és nagyszabású regény várható, mindenesetre az első mondat a következő lesz (vagy valami hasonló):

"Abban a pillanatban, amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a világon."

Best-of listákban

Kicsit megkésve, és egy időre talán az utolsó, de hát ugye kötelező self-promo Az ember könyve kapcsán, mielőtt rátérek az új regényinfók csepegtetésére.;)

Komolyra fordítva a szót, több könyves blogon is "megemlékeztek" az év végi összegzésekben Az ember könyvéről, amit ezúton is köszönök.

Link izék:






Az új regény pedig már a célegyenesben vágtat a cél felé.:)

Világvége nap a Tilos rádióban sci-fi írókkal

A Tilos rádió december 21-én világvége napot tart, lentebb a teljes a programot olvashatjátok. Ami fontos: lesz este egy sci-fi írós blokk is, ahol Kánai András íróbarátommal, akivel az SFmag.hu-t hajdanán kitaláltuk, este 10 órától éjfélig beszélgetünk sci-firől és a világvégéről. A komolyságfaktort majd a hangulat adja.

Hamarosan elérkezik a következő világvége, és ezt már a Tilos Rádió sem hagyhatja szó nélkül. Tematikus napunkon körbejárjuk a világvégét, komolyan és viccesen, beszélgetésekkel és zenével.

A program:
00.00-03.00 Optimal – Zenei apokalipszis
03.00-05.00 Végleg Elveszett Gyereke Városa
05.00-07.00 Lesson Zero Zero Zero
07.00-08.00 Szex-akció Hírcsoport – Az utolsó. Kapcsolja le.
08.00-10.00 Haza és haladás
10.00-12.00 Planet Error – Megmondják a csillagok
Vendég: Hargitai Henrik csillagász
12.00-13.00 Irodalmi búcsúztató
Zenés irodalmi műsor Mary Shelley: Az utolsó ember c. művének felhasználásával13.00-14.30 Az apokalipszis hírnökei
14.30-16.00 End of the Go Free – Szamosi Peti & Zotyka
16.00-18.00 Honthy és Hanna
18.00-19.30 HalAdó – Utoljára rabol a balin
19.30-20.00 Az utolsó mese
Kosztolányi Dezső: Világ vége
Stanislaw Lem: Hogyan maradt meg a világ?
20.00-21.00 Régen minden jobb volt – Pannon puma és magyar maja, vízözön jelleggel
21.00-22.00 Világvége hangjáték – Dj Sanyi
22.00-24.00 Az utolsó stopposok
Beszélgetés Kánai András és Markovics Botond írókkal, a téma: sci-fi és a világvége

Hallgassátok a Tilos Rádiót 2012 december 21-én (pénteken), mert lehet hogy ez lesz az utolsó lehetőségetek! (Természetesen a rutinos stopposok már beszerezték az utazáshoz nélkülözhetetlen törölközőt…)

Kritikák a nagyvilágból

Néhány ismertető a közelmúltból:


"Szeretem, és büszke is vagyok az anyanyelvemre, de ilyen esetekben nagyon tudom sajnálni, hogy nem egy elterjedtebb nyelv a magyar. Ugyanis, ha Brandon Hackett nem Markovics Botond lenne írói állnéven, és mondjuk ha amerikainak született volna, akkor ezért a regényért már filmproducerek ölnék egymást, és olyan szenzációs mozit csinálhatnának belőle, ami mérföldekkel verné a versenytársakat a kategóriájában."


"...Le a kalappal Botond előtt, hogy ilyen komplex témába is nyugodt szívvel belevágja a fejszéjét, és évezredeket és galaxisokat is átívelő történetet vet papírra, számos technikai és társadalmi kérdést feszegetve, nem beszélve a morális vonulatról... Jó a stílus, jók a karakterek, fordulatos a történet, nincsenek üresjáratok: az Isten gépeiben minden megvan egy jó sci-fihez."


"Hm, lássuk csak, az élvezhető magyar sci-fi kifejezés lassan kezd értelmet nyerni... ezt meg hogy csináltad, Marty?"

Utóbbi alatt egy közepes flém is olvasható a magyar scifi megítéléséről.


Linn Ullmann és a skandináv irodalom

Mostanság az egyik legnagyobb olvasmányélményem Linn Ullmanntól a Stella zuhan című regény volt, amit kedvesem, Anita tolt az orrom alá pár hónapja, "muszáj elolvasni" felkiáltással.  (Igen, ez most nem scifi poszt, hanem egy kis kitérő más vizekre.) Nos, nehéz bármit is mondani erről a regényről, az írónőnek olyan sallangmentesen erős a stílusa, olyan könnyedén és tisztán ábrázol 1-1 mondattal, odavetett szóval sorsokat, életutakat, különös embereket, ami egyszerűen lenyűgöző.

Linn Ullmann, aki egyébként a világhírű Ingmar Bergman és a szintén világhíres Liv Ullmann lánya, tehát mondhatni előnyös genetikai alapokról indult, a napokban éppen itt van Magyarországon. Tegnapelőtt el is mentünk legújabb regénye bemutatójára, ahol kiderült, hogy pl. a legutóbbi regényét, amit 3 év alatt akart megírni, végül 5 évig írta: írt, kidobta a szöveget, írt, kidobta a szöveget (ez nekem is ismerős). Ebből is látszik, hogy az a látszólag "egyszerű" és preciz szöveg mennyi munkát, áldozatot, fegyelmet kíván, mire minden mondat, jelenet, rezdülés a helyére kerül. Szórakoztató volt hallgatni a szintén író férjével (Niels Fredrik Dahl) kialakított otthoni világukról, munkamegosztásról, határidőkről megfogalmazott gondolatokat is (főleg mivel ugyanez a helyzet áll fenn nálunk is).

A skandinávok szeretnek olvasni. És írni is, amit ráadásul nagyon tudnak, az országok lakosságához képest szerintem rengeteg jó és világszerte kedvelt szépíró él. Valahol olvastam, hogy nem véletlen ez, és nem is feltétlenül ügyes marketingfogás a skandináv irodalom címke (amit ráadásul ők nem is ismernek, használnak, kivéve a skandináv krimi esetében, de az más), mivel az év javarészében sötét van és borús az idő, és arrafelé nem szokás a tévé előtt bambulni esténként, szinte minden családban kultúrája van az olvasásnak, az irodalomnak. Szép, idilli világ ez, de tényleg, olvasó embereknek maga a kánaán. Egy drága kánaán.

Nyáron elutaztunk egy kis időre Norvégiába, körbejártuk az alsó harmadát az Oslo, Alesund, Bergen, Oslo útvonalon, és noha elég sok európai országban jártam, Norvégia eddig mindent lekörözött szépségben, hangulatban, nyugalomban. És gazdagságban. Háromszor akkora, mint Magyarország, de mindössze 5 millióan lakják, és az emberek tényleg olvasnak, ezt már a repülőtéren megállapítottuk, mert a váróban szinte minden ember kezében könyvvel várt a gépére, hihetetlen élmény volt ezzel szembesülni.

A könyvesboltokban szinte minden könyv megtalálható norvégul és angolul is (méregdrágák a könyvek is, egy papírfedeles átszámítva 6000HUF, keményfedelest nem is említem - persze, az ottani átlagkeresetbe simán belefér), a különböző nyelvű kötetek gyakran összekeverednek, merthogy szinte mindenki beszél angolul. (Nádas Péter már akkortájt ott szerepelt a bolti TOP10-ben, pedig akkor még nem került szóba szerintem a neve az irodalmi Nobel-díjnál.) Este, a szállodákban belelestünk a norvég tévék kínálatába, és mit mondjak, biztos, hogy ez is segít nekik abban, hogy könyvet vegyenek a kézbe, mert még a hazai agyhalált is sikerült az ottani tévéadásoknak a totális érdektelen műsorokkal alulmúlni.

Visszatérve még egy gondolat erejéig Linn Ullmannra, legújabb regénye a Szemem fénye még talán jobb, érettebb is (felénél járok), mint a Stella zuhan, úgy, hogy tulajdonképpen nincs benne semmi "különös", egy mai diszfunkcionális család története, tragédiákkal, riasztóan őszintén ábrázolt emberi viszonyokkal, társas magányokkal, sérült emberekkel nagyon erőteljes stílusban megírva. Nem feltétlenül lesz tőle vidám az ember, de gondolatokban, érzésekben mindenképpen gazdagodik.

Néhány randomkép Norvégiából: