AZ IDŐUTAZÁS TEGNAPJA: borító és fülszöveg

Brandon Hackett: AZ IDŐUTAZÁS TEGNAPJA
(Az időutazás napja folytatása, a kétrészes cikus lezáró kötete)

Megjelenik: 2015. május 5-én az Agave Kiadó gondozásában

352 oldal

Előrendelhető az Agave webboltjából

Moly-hu adatlap

A legtöbben úgy tudják, hogy csak az első időgép működésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az időben: ez a nap az időutazás napja. Csakhogy létezik egy másik időtechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját időfolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek.

Az időutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az időben eltűnt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövőjének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek.

Beregi Bálint, az időutazás feltalálója fiatal önmagával együtt dolgozik az időutazás természetének megértésén és az időfolyam összeomlásának megállításán, de még úgy sincs nagy reményük a sikerre, hogy összefognak egy 20. századból kiemelt tudóscsapattal, köztük Albert Einsteinnel és Neumann Jánossal. Az idő túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja.

A Brandon Hackett néven író Markovics Botond időutazás-duológiájának záró kötetében az idő csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét.

Ha az Orion-köd 4 fényévnyire lenne

Szép az éjszakai égbolt, a Hold, a Tejút és a csillagok, de biztos Ti is álmodoztatok már arról, hogyan nézne ki az égbolt, ha a Föld mondjuk egy Jupiter méretű gázóriás körül keringene, vagy biztos láttatok képeket arról, hogy mit látnánk a felszínről, ha a Földnek is a Szaturnuszhoz hasonló törmelékgyűrűje lenne.

Vagy itt vannak a csillagködök színpompás formákkal, a végtelenség ígéretével.

Íme az egyik, így nézne ki az egyik legszebb és a legközelebbi közülük, így nézne ki Orion-köd az éjszakai égbolton, ha mindössze 4 fényévnyire lenne tőlünk. (Ez egy animgif, úgyhogy ha esetleg nem mozog, akkor valami gond van.:))

Jelenleg kb. 1300-1400 fényévnyire van tőlünk, 24 fényév átmérőjű, és szabad szemmel is észlelhető, nagyjából 700 csillag található benne, a csillagkeletkezés különböző fázisaiban.

Néhány kép még az Orion-ködről (ezek sima képek, és akkor van gond, ha mozognak.;))

Naplemente más csillagokkal

Mi lenne, ha a Föld nem a Nap, hanem mondjuk az Alfa Centauri-A, a Sirius A vagy B, a Procyon vagy a Gliese-581 körül keringene?
Az Isten gépei című regényemben a Föld átkerül egy M színképosztályú vörös törpecsillag köré. Ilyen mondjuk a második kép, a Barnard csillaggal.

Cím nélkül - hétvégére

(Star Wars IV. forgatási jelenet baki animgifesítve)

Képregényekről a Képregénybörzén

Múlt héten a képregénybörzén jártam, ahol az Ekultura rengeteg videóinterjú készített a magyar képregénykiadókkal, és kakukktojásként elcsíptek engem is néhány kérdés erejéig, annak ismeretében, hogy az elmúlt háromnegyed évben masszívan feléledt a képregények iránti szenvedélyem. 

Így visszagondolva, tényleg hatalmas mennyiségű képregényt szereztem be a MArvel és DC szuperhősökön kívüli, független világból, részben az elmúlt tizenöt év kiemelkedő címeiből próbáltam behozni a lemaradásomat, részben pedig friss sorozatokba vágtam bele.
Utóbbiakról nemsokára fogok írni egy kis összefoglalót, hátha lesz, akit érdekel.

Íme a videóinterjú:

Sorok mögött: az olvasói elvárások

Biztos előfordult már veletek is, hogy egy könyv annyira tetszett, hogy ezt az élményt szerettétek volna újra átélni, és ezért az író újabb regényeibe is belevágtatok.

De mi van akkor, ha az író nem hajlandó kétszer ugyanolyan regényt írni, helyette kísérletezik, új utakat keres? Csalódunk, vagy dühösek leszünk az íróra, amiért másfajta témával foglalkozik, másfajta élményt akar átadni?

Egy új regény kezdete

 Az időutazás tegnapja a célegyenesbe fordult, a szerkesztés már régen befejeződött, készül a borító, fogalmazódik a fülszöveg, a regény várja a május eleji megjelenést.

Tegnap pedig végre elkezdtem az új regényt, Inverzum munkacímmel.

Belegondolva, már négy éve foglalkozom ezzel az ötlettel, különböző változatokban létezett a fejemben, kerestem-kutattam a lényegét, a karaktereit, többször neki is ugrottam, de az alapötlethez nem találtam meg még a megfelelő történetet és karaktereket.

Mostanra gyakorlatilag egy fél regénnyi, rendszerezett jegyzethalmom gyűlt össze, ennek oka, hogy az Inverzum a negyedik évezred elején játszódik, posztemberi fajok és különös idegen civilizációk világában, valamint egy eltérő fizikájú univerzumban, és ehhez meg kellett ismernem mindegyik civilizációt mélységében, hosszú időre visszamenőleg, nem beszélve a karakterektől, akikről szólni fog az egész.

Szeretek jegyzetelni, előkészülni a tényleges íráshoz (amely szintén folyamatos jegyzetelést, ötletelést igényel), ez mindig egy nagyon intenzív és kreatív időszak, amikor szabadon és kontrollálatlanul áramlik rengeteg ötlet, gondolat, amelyeket próbálok rendszerbe foglalni, és értelmezni.

A lényeg, hogy az első fejezetecskét tegnap sikerült megírnom. Sok mindent szeretnék elmesélni, és csak remélem, valóban sikerül majd.

Nektek viszont addig hamarosan elkezdenek érkezni a konkrétumok Az időutazás tegnapjáról, hiszen már csak két hónap van a megjelenésig!

Csillagköd animáció

Ugyanaz egyben, kicsit gyengébb minőségben.

2015, a science fiction szerint

Itt van 2015, kíváncsiságból feltúrtam az internetet, hogy kigyűjtsek néhány sci-fi regény- és filmcímet, amelyek 2015-ben játszódnak, hogy miként képzelték el ezt az évet.

Íme néhány, a teljesség igénye nélkül, de ha még eszetekbe jut valami, akkor írjátok meg, biztos akad még néhány, érdekesebb cím:

A legismertebb talán a Vissza a jövőbe II. része (1985), amelyben Doc és Marty a DeLoreanon előreutaznak 2015-be. És ha Cápa 19 nem is várható 2015-ben, de ezzel a geggel a készítők alaposan beletrafáltak a mozifranchise-ok jelenlegi uralmába.

Isaac Asimov: Én, a robot (1950) novelláskötetében szerepel a Körbe-körbe című novella (1941), amely a Merkúron játszódik, 2015-ben. Donovan és Powell űrhajósoknak a SEBI (SB-13) nevű robot látszólagos üzemzavarával kell megküzdeniük, amelyet a Robotika II. és III. törvényének ütközése okoz.

A hatodik napon (2000) című sci-fi filmben Arnold Schwarzenegger 2015-ben szembesül azzal, hogy a helyét a családban átvette egy klónja.

Neon Genesis Evangelion japán manga/anime franchise, amelyből régen láttam pár részt, de sokra nem emlékszem azon túl, hogy mechák harcolnak az Angel nevű idegenekkel, de a sorozat szintén 2015-ben játszódik.

Wolverine/Farkas 2015-ben megy Japánba, és küzd meg az Ezüst szamurájjal.

Az eredeti Robotzsaru (1987) egyes források szerint 2015-ben játszódik, bár, ez azért nem 100%.

2015-ben szétterjed a világban a majominfluenza, a Majmok bolygója: Forradalom (2014) idővonala szerint.

És végezetül, íme a 2015-ös divat a Vissza a jövőbe II.-ből!

Boldog Új Évet kívánok!

Hogyan válasszunk sci-fi könyvet?

Közeleg a karácsony, a könyvesboltokban egyre több ember bukkan fel, köztük rengeteg nem tudatos vásárlóval.
A minap találkoztam egy számomra furcsa sci-fi olvasóval, nem gondoltam, hogy létezik ilyen is, de belegondolva, aki nem tájékozódik az interneten az aktuális megjelenésekről, az bajba kerülhet a boltokból kiömlő könyvkínálattal szembesülve.

Nem is a találkozás a megfelelő szó, mert valójában csak megfigyeltem, ahogy a huszonéves srác megáll az egyik nagy könyveslánc boltjának sci-fi polca előtt, és megpróbálja feldolgozni a végeláthatatlan borítóáradat információs dömpingjét.

Nem tudatos vásárló, láthatóan se szerzőket, se a címeket nem ismeri, sőt, valószínűleg az interneten sem tájékozódik, így bizonytalanul feszeng, mert mindenképpen választani szeretne.

Nézzük, hogyan válogatott!

Ismertetők Az időutazás napjáról

Néhány ismertető, cikk született az elmúlt hónapokban Az időutazás napjáról, némelyiket ugyan talán a Facebookra kilinkeltem, de innen kimaradtak, úgyhogy íme (a linkek alatt lehet elolvasni a teljes cikkeket.)

Geekz.blog

http://geekz.444.hu/2014/08/02/brandon-hackett-az-idoutazas-napja/

"Az, hogy Markovics fékezhetetlen agyvelejű szerző, már eddigi munkásságából is kiderült. Alaposan átgondolt, high concept regényeit valahová a klasszikus hard sci-fi és a súlyosan elborult, szürreális mind fuck határvidékére lövi be... Az időutazás napja már nem csak mint sci-fi thriller izgalmas, de a történetet mozgató drámai konfliktusok is érdekesek, a dramaturgiai felépítése pedig még egy jó hollywoodi filmnek is dicséretére válna. Ha Markovics írói evolúciója így folytatódik, akkor előbb-utóbb nem csak a kortárs magyar sci-fi közegéből fog kiemelkedni, de a nemzetközi sikert is kiérdemli."

Profundus Librum

http://profunduslibrum.blogspot.hu/2014/11/brandon-hackett-az-idoutazas-napja.html

Az időutazás napja olyan regény, amiben az időfolyam egy korlátlanul ömlő folyó, amiben semmi nem állandó, minden megváltoztatható úgy, hogy a benne élők észre sem veszik. (Igazán vicces volt figyelni a fejezetek elején és közben elhelyezett időjelzéseket. Egy-egy fejezetrész közt néha egy egész másodperc is eltelt… :) ) Olvasása közben ne végy semmit készpénznek, itt semmi nincs kőbe vésve, talán csak egyetlen dolog. Az időutazás módszerének feltalálása előttre semmiképpen nem lehet utazni…

kilencedik.hu

http://www.kilencedik.hu/brandon-hackett-az-idoutazas-napja/

"A karakterek kerekre, élőre sikeredtek, a történet pedig csordultig tele fordulatokkal, így a cselekményről mesélni nem is lehet komoly spoilerezés nélkül, emellett minden oldalra jut vagy tíz ötlet... Az időutazás napja olvasása során nem győzünk bólogatni, hogy igen, ha az emberiségnek kezébe kerülne az időgép, akkor a leírtaknak megfelelően viselkedne, és ennek megfelelően alakulnának a kapcsolataik is. Sci-fi rajongóknak kötelező."

Könyvvizsgálók blog:

 http://konyvvizsgalok.blogspot.hu/2014/10/brandon-hackett-az-idoutazas-napja.html

"...ennyire pöpecül végiggondolt időutazó-kalandot még nem olvastam, pedig ez egy hallatlanul gazdag zsáner, tele jobbnál jobb, átgondoltság és fantáziatrükk vegyülékét különböző mértékig keverő szabály-rendszerekkel, tudomány és filozófia időfogalmától az olyan népszerű hurkokig, mint amikor valaki kineveli a saját apját...

...Így kell elkezdeni egy könyvet: a „minden borul” őrületével; így kell fűzni a cselekményt: ennyire barokkos bonyolultsággal – kétségtelen, hogy a honi SF legerősebb hangja mondja itt a magáét."

A Sci-fi nap után

Tegnap került megrendezésre a Port.hu által szervezett sci-fi nap, és egy roppant érdekes, de még tanulságosabb fantasztikus rendezvény volt...

Egyrészt rengeteg mindenre rámutatott, hogy mit hogyan érdemes csinálni ahhoz, hogy a szervezőkön túl ne csak néhány tucat ember üljön be az előadásokra.

Merthogy az előadásokon, legyen az könyves vagy filmes, telt ház volt, sőt, ez nem is a megfelelő szó, merthogy több előadásra rengeteg érdeklődő be sem fért.

A szervezők abból indultak ki, hogy a korábbi évek sci-fi rendezvényeinek megszokott gyakorlata szerint harminc-negyven embernél többet nem mozgat meg egyetlen előadás sem, hacsak nem valami sztár vendégszerepel éppen.

Így egy kb. 60-70 fős előadó elégnek tűnt erre a célra.

Csakhogy nem volt az.

És ez egy elég nagy probléma, mert ilyennek nem szabadott volna előfordulnia. A Kleinheincz Csillával és Takács Gáborral tartott időutazós beszélgetésünkön legalább 100 ember zsúfolódott be a moziterembe, és ahogy sajnos hallottam, legalább 30-an még minimum szerettek volna bejutni. Konkrétan mi is alig tudtunk lejutni a színpadig, ami azért eléggé frusztráló volt.
Arra láthatóan senki nem gondolt, hogy ilyen kapacitásproblémák lesznek, főleg azért, mert az elmúlt évek sci-firendezvényei láthatóan sosem tudtak olyan programokkal szolgálni, amelyre ilyen mérvű érdeklődés lett volna.

Ez egy óriási tanulság szerintem, viszont talán előremutató a jövőre nézve. Ugyanis az utóbbi években elterjedt az a vélemény, amelyet én is hajlamos voltam már elhinni, hogy a sci-fi kedvelőket nem lehet előadásokkal elérni, de ez a nézet most látványosan megbukott, érdekes témákra van kereslet.
Sokkal több könyves pultra, több vásárlási lehetőségre, több kiírásra, helyszíni árusra lenne szükség, sőt, szerintem több programra is, akár párhuzamos előadásokra.

Abban sem vagyok biztos, hogy erre az Uránia mozi a legalkalmasabb helyszín, kevésnek éreztem a termek számát és a méretet is, és például az Isaac Asimov novellájából készült háromnegyed órás színdarabon is százan nyomorogtunk a kényszerűségből a lezárt előtérben berendezett helyszínen, miközben alattunk időnként feldübörgött A majmok bolygója.
Mindenesetre jövőre ezek a gyengeségek remélhetőleg megszűnnek, mert érdeklődő láthatóan lenne az ilyen eseményekre.

Ha voltatok a Sci-fi napon, és van kedvetek, írjátok meg kommentben, Ti mit tapasztaltatok, mit kellene legközelebb másképp csinálni, mi tetszett, mi nem tetszett, esetleg mire lenne igényetek legközelebb? (Az infókat szívesen eljuttatom a szervezőkhöz.)
Engem például az is érdekelne, hogy az engem érintő időutazós előadás mennyire sikerült a rövidsége ellenére informatívnak? Jobb lett volna-e, ha mélyebben fejest ugrunk a témában vagy pont elég volt, esetleg talán túl sok is az információ?
Milyennek találtátok a kiadós beszélgetéseket, tetszett-e, ajánlottak-e olyan könyveket, amelyekről nem hallottatok, vagy semmi új nem hangzott el? Hogy tetszett a filmes, YA, sorozatos és a többi előadás, amelyre bejutottatok?

Stephen Hawking partija időutazóknak...

Régebbi történet, de ha már éppen két időutazással foglalkozó regény megjelenése között vagyok, talán érdemes feleleveníteni.

2009 júniusában járunk, éppen Az ember könyvét írom, és még fogalmam sincs róla, hogy 4-5 év múlva két időutazós regényt fogok írni. Eközben Stephen Hawking professzor egy különös partit rendezett kizárólag időutazóknak

Volt pezsgő, sütemény, lufik.

Jó kis buli ígérkezett...

Jövőre egy mesterséges intelligencia írja a legjobb sci-fit?

Ma jelent meg a Könyvesblogon egy cikk: Lehet, hogy jövőre már egy robot írja a legjobb sci-fit címmel (linkre kattintva elolvasható), amelyben "japán tudósok azt ígérik, hogy jövőre elkészülhet az első mesterséges intelligencia által írt sci-fi történet."

Azon túl, hogy a mesterséges intelligencia nem egyenlő a robottal, és nem vagyunk a közelében sem egy MI létrehozásának, már, ha ez lehetséges egyáltalán, köztudott, a legjobb sci-fit a macskák írják.:)

Viszont a viccet félretéve, a 266-os Galaktikában megjelent, Az utolsó író című novellám (a létező kettőből a jobban sikerült) pont ezzel a témával foglalkozik (plusz a macskákkal). (A novella hangoskönyvként ingyen letölthető/meghallgatható a Galaktika hangoskönyvtárából, de úgy néz ki, hamarosan online is olvasható lesz az SFmag.hu-n.)

Ideillő részlet a novellából:
"Amikor az első írószoftver hatvan évvel ezelőtt működésbe lépett, egyes becslések szerint ötszázmillió, ember által írt könyv létezett a világon. A szoftverregények száma tíz évvel később elérte ezt a számot, azóta pedig tízszeresére nőtt. Az írószoftverek másodpercenként gyártottak egy új regényt, amelyek az átlagolvasó számára semmiben sem különböztek egy átlagos humánregénytől."

Azt nem tartom valószínűnek, hogy bármilyen szoftver képes lenne mostanában élvezhető, értékelhető prózát összehozni, de középtávon szinte biztos, hogy meg tudják valósítani, és ehhez egyáltalán nincs szükség mesterséges intellektusra, sem kreativitásra, pusztán nagyfokú adatfeldolgozásra és ezek újrahasznosítására.

Ismét egy ideillő részlet a novellából:

"A szoftverek ugyanis nem írnak. Algoritmusaik segítségével feldolgozzák a valaha írt összes regényt, elemzik azok stílusát, a karakteralkotást, a fordulatokat, a ritmust. Matematikai modelleket készítenek, korreláció számításokat végeznek és statisztikákat generálnak az olvasói véleményekről, kritikákról, közben figyelik a világ változásait, naprakészen követik a legújabb trendeket, és mindezekből pillanatok alatt állítanak elő egy látszólag friss alkotást.
Új történetet azonban nem tudtak kitalálni. Sokan azt mondják, nem is kell, hiszen minden történetet megírtak már, és az irodalom évszázadok óta önmagát ismétli, ezeréves témákat modernizál és igazít az adott korhoz, Johannes azonban sosem hitt ebben, mindig azt mondogatta, hogy léteznie kell olyan történeteknek, amiket még senki nem mesélt el."

Úgyhogy, humánírók, addig írjatok, amíg még tehetitek, és nem pipálnak le az MI-k!

Vagy a macskák.:)

IDŐUTAZÁS – Logikus és nem logikus történetek beszélgetés a Port.hu sci-fi napon

November 15-én kerül megrendezésre a Port.hu sci-fi nap, rengeteg érdekes programmal, előadásokkal, beszélgetésekkel a sci-firől (ezekre külön csak 1000HUF a belépő - az első 1000 jegyvásárló egy Galaktika magazint kap ajándékba), valamint a legújabb sci-fi filmek, többek közt az Interstellar vetítésével egész nap.

Honlap: www.scifinap.hu

Facebook event

15 órától, Kleinheincz Csillával (Gabo SFF sorozat) kettesben az időutazásról beszélgetünk Takács Gábor moderálásában, logikus és nem logikus időutazós regényekről, köztük az idén megjelent Az időutazás napjáról, A holnap határánról és a filmváltozatról.

Ezenfelül is rengeteg, érdekes program várható: az idén megjelent legjobb science fiction regényekről faggatja a hazai sci-fi kiadókat Kánai András az SFmag.hutól, de ott lesz például Sixx a comment.com blogról, aki az idei fantasztikus tévésorozatokról, és Rusznyák Csaba a Geekz blogról, aki pedig a 2014-2015-ös sci-fi filmekről fog beszélni,lesz szó az ifjúsági fantasztikus irodalom térhódításáról, a 10 éves Galaktikáról, és még sok egyéb más.